
- Összefoglaló, 2021. december 2.
- A Paksi Deák Ferenc Egyesület is a városért kíván dolgozni
- Összefoglaló, 2021. december 1.
- Összefoglaló, 2021. november 30.
- Kétszáz csomagot küldenek a gyermekotthonokba
- Összefoglaló, 2021. november 29.
- Süli János: hamis állítás, hogy a lakosságot eladósítjuk
- Összefoglaló, 2021. november 26.
- Összefoglaló, 2021. november 25.
- Összefoglaló, 2021. november 24.
- Összefoglaló, 2021. november 23.
- Kétszáz csomagot küldenek a gyermekotthonokba
- Süli János: hamis állítás, hogy a lakosságot eladósítjuk
- Parkolók a Szentháromság téren
- Szabó Péter: a több ezer éves helyszín Paks büszkesége
- Összefoglaló, 2021. december 2.
- A Paksi Deák Ferenc Egyesület is a városért kíván dolgozni
- Összefoglaló, 2021. december 1.
- Csengey hívja, várja a paksiakat
- Nemzetközi Fúvós Napok fesztivál
- A paksiak visszakapták a mozit
- Már csak a nyitásra várnak a Csengey Kulturális Központban
- Pupp Réka ötödik cselgáncsban
- Pupp Réka: ez életem egyik legjobb éve
Klímavédelem: bukott az Energiewende
Paks, 2017. november 28., kedd (PAKS-PRESS) - A klímavédelemben élen járó európai országok energiapolitikája az atomenergiára is támaszkodik. Az erre a megállapításra jutott Energy for Humanity civil szervezet szerint „Németország Energiewende-politikája rontott a klímahelyzeten."
A 2017-es „Európai Klímacsúcs Jelentés – a lényeges adatok mérése” című tanulmányt az Energy for Humanity nevű civil szervezet adta ki a németországi Bonnban, a COP23 klímakonferencia számára. Az Affordable Energy for Humanity hisz abban a jövőben, ahol a modern, tiszta és megbízható energia megfizethető és mindenki számára elérhető.
Mint megállapítják, Németország Energiewende-politikája rontott a klímahelyzeten, miután a németek bezárták a szén-dioxid-kibocsátásmentes atomerőműveket, a százmilliárdos befektetések és a támogatási rendszer dacára évtizedekre a széntüzeléstől való függőséghez láncolták magukat.
Ez a jelentés számol elsőként a „piszkos áram” importjával, amely több államban kihat az áramfogyasztás karbonintenzitására. A jelentés kiemelten ajánlja a döntéshozók számára, hogy vegyék figyelembe ezen import- és exportadatokat. A dokumentum szerint az új megújuló kapacitások telepítése nem garantálja az alacsony CO2-kibocsátást.
Németország, Európában „a klímapolitika legdurvább megszegője”, a jelentés az Eurostat és az ElectrocityMap.org adatai révén rangsorolta az európai országokat klímavédelmi szempontból.
A klímavédelemben élen járó európai államok egyrészt rendelkeznek vízenergia-forrásokkal, másrészt energiapolitikájuk erősen támaszkodik a nukleáris energiára a megújulók mellett. Ezek az országok Svájc (víz és atom), Norvégia (víz) és Svédország (víz és atom). Ezzel ellentétben az antinukleáris Ausztria a vízenergiáját fosszilis energiahordozókkal támogatja meg, ezzel csökkentve általános klímateljesítményét.
A szénre nagyban támaszkodó országok a jelentés klímarangsorának alsó felében helyezkednek el.
„Az atomerőművek idő előtti bezárásáról szóló
döntés azt jelenti, hogy Németországnak a jövőben is fent kell tartani a lignit
és kőszén alapú erőműparkját. Németország már bukta 2020-as kibocsátás-csökkentési
céljait, és jelenleg nincs rá jel, hogy ez a jövőben megváltozna, a német energiapolitikában a CDU és az SPD egyelőre nem szakítanának a szénenergiával. Az Alternatíva pedig egyenesen megtartaná a széntüzelésű erőműveket.
- Az Energiewende a dekarbonizáció előrehaladása
helyett hosszú távú karbonfüggésbe taszította Németországot – írja a
tanulmány.
(Forrás:http://energyforhumanity.org/en/news-events/news/climate/climate_leadership_2017/)