" Az ő magyarsága a lélek magyarsága, a népzene, a táncosok magasba röppenő magyarsága - mondta Finta József. Mint fogalmazott, Csete György igazodási pont volt, aki saját útját járta, életét Isten és ember szolgálatának szentelte. 

"Egyszerre volt az örök álmodó építész és a nagyon tudatosan gondolkodó, dolgozó szerkesztő mérnök. Már korai munkájának, a különös szépségű orfűi Forrásháznak a csodájára jártak: az épületben az emberi alkotás egyesül a befogadó természettel" - fogalmazott az építész.

Finta József kitért arra: máig bánja, hogy a paksi atomerőmű lakótelepének tervezésekor nem állt Csete György mellé és a vita akkor a pécsi alkotócsoport szétveréséhez vezetett, pedig ha a hatalom nem szól bele, az egész hazai organikus és nem organikus építészet más úton járhatott volna tovább.

Bölcskei Gusztáv arról beszélt, hogy Csete György igazi "toronyiránt" ember volt, egyenes, szembeforduló. "Számára védősánc, igazi menedékhely volt a debreceni református kollégium, ahonnan indult és ahová visszatért, újjáélesztve az intézmény baráti körét.

Fekete Károly kiemelte, hogy a kollégium 475. évfordulóján, 2013-ban Csete Györgyöt a száz legjelentősebb diák közé választották, neve felkerült a dicsőségtáblára.

"Amikor Csete György nézetei miatt belső emigrációba kényszerült, arra összpontosította energiáit, hogy a másik Magyarországot építse, amely megerősítette nemzeti elkötelezettségét. Ez aztán az ópusztaszeri nemzeti zarándokhely jurtafüzéreiben is testet öltött. Ősi hagyományok mesterfogásai, népművészeti impulzusok, természetes anyagok, keresztyén tradíció és hitfelfogás egyesült benne meg az alkotásaiban" - mondta a püspök.

Képünkön: Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke (k) beszédet mond Csete György Kossuth-díjas építőművész, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja, az organikus építészet egyik elindítója ravatalánál Budapesten, a Farkasréti temetőben 2016. július 18-án. Csete György 78 éves korában, 2016. június 28-án hunyt el. (MTI Fotó: Máthé Zoltán.) +++