(PAKS-PRESS) Paks, 2017. június 6., kedd - A nemzeti összetartozás napja, június 4. alkalmából ország számos településén tartottak megemlékezéseket. Szombaton, Pakson, a Város Önkormányzata a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából a Duna-parti Összetartozás Emlékműnél Szabó Péter alpolgármester szólt az egybegyűltekhez.

A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta és 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki a trianoni szerződést, amely kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. A magyarság harmada - mintegy 3,2 millió ember - az új határokon túlra került.

Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni szerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává. Az erről szóló törvény kimondta: "a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme".

A rövid, az előzményeket magába foglaló történeti áttekintés után Szabó Péter hangsúlyozta, hogy a békediktátum, szakítva a háborús konfliktusok korábbi európai rendezési elveivel nem a vesztesek integrációjára törekedtek, hanem eliminálni igyekeztek őket az európai hatalmi térből. Ezzel nemcsak a revans vágyát ültették el a megalázott vesztesekben, hanem az állandó bizalmatlanság atmoszféráját.

Mint fogalmazott, a békerendszer semmilyen, az alkotói által eredetileg hozzáfűzött reményt nem tudott beváltani. A második világháborút követően a térség országait 1945-ben egy másik totalitárius hatalom szállta meg.

A sztálini Szovjetunió az oszd meg és uralkodj elvét egyesítette a hamis internacionalizmus ideológiájával, fenntartotta a trianoni béke rendszerét, s annak igazságtalan következményeit a kommunizmussal kívánta felszámolni.

A kibeszéletlen múlt 1989 után sem tudott nyugvópontra jutni, a posztkommunista korszak friss nacionalizmusaiban a magyar nemzeti kisebbségek jogos és oly sokszor megtagadott igényei önazonosságuk teljes megélésére továbbra sem nyertek kielégítő megoldást, hanem sokszor váltak bel- és külpolitikai konfliktusok áldozataivá.

 A Magyar Köztársaság Országgyűlése a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló 2010. évi törvényt mindezen tények felismerésével alkotta meg. Számot vetett a kilencven éve békediktátum által okozott politikai, gazdasági, jogi és lélektani problémák máig tartó megoldatlanságával, de elutasítja az idegen hatalmak segítségén alapuló területi revizionizmus és a totalitárius utópiák zsákutcás megoldásait.

A magyar nemzet egységére helyezi a hangsúlyt, de hangsúlyozottan szakít a sérelmi és tragikus hozzáállással, sőt okul a más nemzetek tagjaiban okkal sérelmeket keltő hibáinkból is. A határokon átívelő kulturális nemzet önépítési programja egyúttal a Kárpát-medencében együtt élő népek és nemzetek kölcsönös megértésen és együttműködésen alapuló békés jövőjét kívánja munkálni, hozzájárulva a XX. század tragédiái által szétdarabolt Európa újraegyesítéséhez.

Szabó Péter a továbbiakban hangsúlyozta: Magyarország egy olyan ország, amely szinte önmagával határos, átlépünk a határon és magyar szóval találkozunk, magyarul szólnak hozzánk. A mai ünnepnek az emlékezésen túl, nagyon fontos gondolata van: a nemzeti összetartozás gondolata, a Kárpát-medencei magyarság megmaradása, a nemzetekkel való békés egymás mellett élés.

- Június 4-én a Nemzeti Összetartozásunkat ünnepeljük - nem számít, hogy mára már nyolc országban élünk, mert tudjuk: mindannyian magyarok vagyunk – mondta Szabó Péter.  +++