(PAKS-PRESS) - Az elavuló hazai erőműpark miatt 2025-re legalább 5000 MW új hazai kapacitással kell számolni. Ezért a két új paksi blokk mellett még további beruházásokra is szükség lesz az igények kielégítéséhez – mondta Aszódi Attila a Műegyetem Nukleáris Technikai Intézet igazgatója a Magyar Nukleáris Társaság mai szakmai szemináriumán, ahol a Paksi Atomerőmű bővítésének műszaki kérdéseit vitatták meg.

Mayer György tudósítása:

Aszódi Attila szerint már most is a hazai villamosenergia-fogyasztás mintegy 30 százalékát importból fedezzük, ez pedig hosszú távon nem tartható. Az új paksi blokkok üzembe lépésénél 6-8 olyan évvel kell számolni, amikor együtt fog mind a hat blokk dolgozni, majd a paksi 1-4 blokkok leállításával fokozatosan visszaáll majd a termelés a maival közel megegyező szintre. - Az akkori többletkapacitást pedig akár az elektromos autózás várható fejlődése is igényelheti majd - jelezte Aszódi Attila.

Szavai szerint a teljes 60 éves üzemidőre vetítve 17-18 forint/kWh árral számolhatunk, ez kedvező. A szükséges hálózatfejlesztések pedig szerinte néhány 10 milliárd forint plusz költséget jelentenek majd. Ha megújuló energiaforrásokkal (szél, nap) akarnánk ekkora energiatermelést biztosítani, legalább kétszer akkora, vagyis 20 milliárd euró körüli beruházásra lenne szükség, és akkor még nem beszéltünk az energiatárolásról, amihez például szivattyús tározós erőmű/erőművek kellenének, további mintegy 5 milliárd eurós beruházásból - fűzte hozzá.

A szakemberképzés helyzetéről szólva elmondta, sikerült több évi szünet után a Műegyetemen 24 fővel elindítani egy szakmérnök képzést. A képzési struktúra megvan, de gondot jelent, hogy a középiskolákból kikerülők természettudományi ismerete meglehetősen hiányos.  

Cserháti András, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. szakértője a VVER reaktortípusok fejlődését mutatta be,  a várhatóan Paksra kerülő VVER 1200-as (másként MIR 1200, vagy AES-2006-os) tulajdonságairól kiemelte, hogy többszörös biztonsági rendszerekkel rendelkezik, az irányítástechnika optimalizált digitális alapú.

A Roszatomról szólva elmondta, hogy a jelenlegi szervezetét 2007-ben alakították ki, mintegy 350 cég összevonásával. Működése felöleli az uránbányászattól kezdve egészen a szolgáltatásokig a teljes vertikumot (tervezés, gyártás, K+F, oktatás stb.).

Fichtinger Gyula, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) főigazgatója előadásában emlékeztetett arra, hogy az 1996-os atomtörvény rendelkezett arról, hogyan lehet új atomerőművi blokkot építeni Magyarországon.

Az Országgyűlés 2009-es döntését követően gyorsultak fel az események, jelenleg 2447 részletes műszaki követelményt tartanak számon, csak az előkészítés mintegy 6000 engedélyt jelent. A hivatal megkezdte a szükséges emberi és anyagi erőforrások felmérését is. Fichtinger Gyula jelezte, hogy legalább négy év szükséges az előkészítéshez.

A konferencia zárásaként Hózer Zoltán, a Magyar Nukleáris Társaság elnöke az új blokkok üzemanyagát ismertette, összevetve a jelenleg használatos kazettákkal, elemezve a különféle paramétereket. Mint mondta alapvető különbség nincs a jelenleg is használatos fűtőelemek és az új blokkokban használtak között, de természetesen a nagyobb teljesítmény miatt nagyobbak a méretek.  

Budapest, 2014 március 20., csütörtök (PAKS-PRESS). +++