(PAKS-PRESS) –  Budapest 2014. szeptember 26., péntek - A paksi atomerőmű bővítéséről volt szó pénteken az Országgyűlésben napirend előtt. Meglehetősen gyér érdeklődés kísérte az LMP által kezdeményezett vitanapot, alig egy-két tucat képviselő volt jelen, gyakorlatilag üresen kongott az ülésterem, még az LMP-s képviselők közül is kevesen jöttek el. Új információ alig hangzott el, de érdekesség azért mégis akadt: például arról, hogy ki is igazán itt a paksi képviselő?

A paksi erőmű bővítéséről szóló megállapodásokról rendezett vitanapot az LMP és más képviselők kezdeményezésére pénteken az Országgyűlés. A kormány, a Fidesz és a KDNP a beruházás szükségességét hangsúlyozta, míg az MSZP szerint hazugságok sokaságára épít a megállapodás.

Schmuck Erzsébet (LMP) szerint azért kezdeményezte az LMP a paksi atomerőmű-beruházással kapcsolatos vitanapot, mert egy rossz kormányzati döntés évszázadokra, kényszerpályára helyezi az országot.

Szél Bernadett az LMP vezérszónoka Németországot dicsérte az atomerőműves fordulatért, és Dániát emlegette, hogy egy napon keresztül csak szélenergiát használt fel. A hulladékok gondjairól beszélt, szerinte csökken a zöld energia ára, ennek ellenére, nem épülnek szél erőművek – mondta.

Schiffer András, az LMP frakcióvezetője arról beszélt, hogy Paksnak van alternatívája, Magyarországon is készültek erről szóló koncepciók, miközben Németország programot alkotott az atomenergia kivezetésére.

Fodor Gábor a Liberális Párt képviselője szerint Oroszország nem tartja be a szerződéseit, függőséget emlegetett és tagadta, hogy a bővítéssel olcsóbb lenne az áram. Mint mondta, a bővítésről népszavazásnak kellene döntenie.

Tóth Bertalan, a szocialisták vezérszónoka a vitanapon arról beszélt, hogy az "Orbán-Putyin-paktummal" kapcsolatban hazugság, hogy a bővítés lenne az egyetlen járható út.  

Harangozó Gábor (MSZP) térségi energiatermelésre alapozott gazdaságfejlesztést szorgalmazott, amelynek szerinte az orosz pénzből megvalósítandó beruházás nem lehet alternatívája.

Heringes Anita (MSZP/Paks) képviselő úgy fogalmazott: 2009-ben adták meg az elvi felhatalmazást az új blokkok előkészítésére, a széles társadalmi egyeztetésre, a szakmai felkészülésre és a háttéranyagok elkészítésére. Öt-hatszáz, hazai szakmai tapasztalattal rendelkező mérnökre és több ezer minősített szakmunkásra lenne szükség, akiket nem csak képezni kell, hanem el is kell helyezni Pakson, de ennek érdekében jóformán semmit sem tettek - mondta.

Vita alakult ki Heringes Anita és Aradszki László között arról, hogy mi is a paksiak érdeke és ki is képviseli a paksiakat. Aztán ebbe a vitába bekapcsolódott L. Simon László államtitkár is. Majd később szintén személyeskedő vita alakult ki Heringes Anita és Hirt Ferenc (Fidesz/Paks) között arról, hogy ki is az igazi és valódi paksi és ki képviseli tulajdonképpen a paksiak érdekeit.

A "felelőtlen neoliberális zöldpolitika" helyett nemzeti zöldpolitikát szorgalmazott Kepli Lajos, a Jobbik vezérszónoka. A politikus közölte, hogy az új blokkok ellenére több ezer megawatt erőművi kapacitás fog hiányozni, amit kizárólag megújuló energiaforrásból nem lehet pótolni. Álláspontja szerint újraiparosítás helyett a fenntartható vidék felé kell elmozdulni, és nap-, illetve szélenergia helyett biomasszában és geotermikus energiában kell gondolkodni.

A jobbikos politikus a szocialistáknak címezve azt mondta, ha "valamilyen balsors folytán" ők lennének kormányon, támogatnák a paksi bővítést, csak a pénzeket nem hazai, hanem "offshore cégek nyúlnák le".

Az atomerőműre a paksiak munkahelyként tekintenek, és újabb állások létrejöttét várják - hívta fel a figyelmet, hozzátéve: "bottal kergetnék el", aki a megszüntetésről beszél. Kepli Lajos szerint a gazdasági fejlődésben érdekelt országokban az atomerőművi kapacitás bővítése van terítéken, világszerte bővül a nukleáris technológia. Magát a vitanapot úgy minősítette: az a "fenntarthatóság köntösébe bújtatva" politikai célokat szolgál.

A KDNP álláspontja szerint a paksi kapacitásbővítés 15-20 százalékos árelőnyt hoz majd a más forrású energiákkal szemben, és hozzájárul ahhoz, hogy az Európai Unióban Magyarországon legyen a legolcsóbb hozzáférés az energiához.

Aradszki András, a kisebbik kormánypárt vezérszónoka arról beszélt, hogy a beruházás szükségességét konkrét eredmények igazolják. Jelezte: az energiaellátás függetlenítése összhangban van az unió szándékaival is, amely szabad kezet ad a tagországoknak az energiamix összeállításában. Kiemelte: a magyar energiastratégia fő üzenete is azt fogalmazza meg, hogy "függetlenedni kell a függőségtől". Példaként említette, hogy Magyarország földgázszükségletének 85 százalékát külföldről szerzi be, és ebből a szempontból rossz helyzetben van uniós összevetésben.

A kereszténydemokrata politikus szavai szerint az államközi egyezmény minden lépését és szerződését úgy alakítják ki, hogy megegyezzen az uniós és nemzetközi normákkal, és folyamatos a kapcsolattartás az unió megfelelő szerveivel. Aradszki András - aki üdvözölte a hazai vállalkozások nagyarányú bevonását a beruházásba - utalt arra is: az új blokkok erősítik a versenyképességet.

A hitel felvétele kapcsán azt hasonlította össze, hogy 2008-ban a szocialista kormány az EU-tól vett fel 18 milliárd euró kölcsönt, hogy a tanárok, a bírák bérét ki tudja fizetni. A kölcsönt a Fidesz-KDNP-kormány - négy év múlva - visszafizette - ismertette. Most egy olyan beruházásra vesznek fel 10 milliárd eurót, amely termelőkapacitást hoz létre - tette hozzá. - A hitelt pedig sokkal hosszabb idő alatt kell visszafizetni - jegyezte meg.

Túri Kovács Béla (Fidesz) szerint a magyar többség támogatja a bővítés ügyét, és a mostani vita politikai jellegű. Értehetetlen az orosz fóbia, Oroszország nem ellensége Magyarországnak, a kormány jó utat választott – mondta. 

Megvalósíthatatlan az atomenergia-mentes áramellátás - hangsúlyozta a Fidesz szónoka a paksi bővítésről rendezett pénteki parlamenti vitanapon, emlékeztetve az európai klímaalap megállapításaira. Bencsik János az atomenergia-termelés alacsony szén-dioxid-kibocsátását hangsúlyozta, és arra is felhívta a figyelmet, hogy a paksi bővítés nem csak alacsony nyersanyagigényű energiaellátást eredményez, de kis mennyiségű hulladékot is.

Az ország biztonságos energiaellátásának fenntartásához alapozni kell a hazai szénvagyonra és a megújuló forrásokra is - tette hozzá - hangsúlyozva az atomenergia nélkülözhetetlenségét.

Simon Róbert (Fidesz) arra mutatott rá, hogy az atom- és a megújuló energia nem egymást kizárva alkalmazható. Hangsúlyozta: a legtöbb országban a gazdasági folyamatok alapfeltétele a megfizethető energia.

Frakciótársa, Völner Pál a hitel alacsony kamatait hangsúlyozta: az az építés ideje alatt 3,9 százalékos, de a teljes futamidő során sem megy fel 5 százalékig. Arra is rámutatott, hogy a beruházás az államnak 1 milliárd eurónyi adóbevételt hoz.

Csenger-Zalán Zsolt (Fidesz) azt emelte ki, hogy míg gázból 3 hónapra szükséges mennyiséget képes tárolni az ország, az atomenergia nyersanyagából két évre valót. Rámutatott arra is, hogy a világban 435 erőmű működik, és továbbiak fejlesztését készítik elő számos helyen, a többi közt Angliában, az Egyesült Államokban vagy Franciaországban.

Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyért felelős államtitkára azt mondta, közös nemzeti érdek az atomerőmű jelenlegi kapacitásainak megőrzése, a bővítés pedig hozzájárul az egyre növekvő energiaéhség kielégítéséhez. Mint mondta, a beruházással kedvező munkaerő-piaci folyamatok is járnak. Hozzátette: az orosz atomenergia-ipar biztonságosságáról ad látképet, hogy a világon a legtöbb beruházást ők valósítják meg.

Az államtitkár kijelentette, a kormánynak erős a felhatalmazása, mert a 2014-es parlamenti választáson annak tudatában szavaztak az emberek a kormányra, hogy nyilvánvaló volt, eltökéltek a beruházás megvalósítása mellett. Az ország jelentősen támogatja a megújuló termeléshez szükséges beruházásokat is - emlékeztetett.

Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyekért felelős államtitkára szerint a kormánybiztos azt mondta, hogy a reaktor hatvanéves élettartama alatt az előállítás önköltsége 15 és 17 forint közé várható kilowattonként.

L. Simon László államtitkár azt mondta, Aszódi Attila, a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos korábban világossá tette, hogy a teljes élettartamra vonatkoztatva a várható önköltség 15-17 forint között lesz kilowattóránként. Hangsúlyozta, hogy ha csak 21 évig működtetik az erőművet, akkor kerülne hatvan forintba egy kilowattórányi energia.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy Németország évi 20 milliárd eurót fordít arra, hogy valamilyen módon kompenzálja az "versenyképtelen megújuló energiák által okozott károkat". +++

(MTI/PAKS-PRESS/mgy/kgp/