(PAKS-PRESS) Prága, 2016. november 2., szerda - Nagy a nemzetközi érdeklődés a Paks II. beruházás iránt, az Európai Unió minden tagországa figyelemmel kíséri a projektet - mondta Aszódi Attila, a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos a prágai VVER 2016 nemzetközi konferencia szünetében.

A cseh nukleáris társaság a Roszatom orosz atomenergetikai konszern támogatásával hétfőn kezdődött három napos - VVER 2016 - nemzetközi atomenergetikai konferencián 17 ország szakértői vesznek részt Prágában, ahol az orosz gyártmányú VVER atomreaktor technológia fejlődését, helyzetét vitatják meg.

Aszódi Attila újságírók előtt rámutatott: komoly kapacitáshiányos időszak következhet Európában, ha a megfelelő fejlesztéseket nem hajtják végre. Magyarország a Paks II. projektet azért indította el, hogy az atomerőmű mostani blokkjait ki lehessen váltani új, korszerű, nagy biztonságú és megbízható blokkokkal. Ez a feladat más országok számára is adott, ezért ők nagyon figyelik, hogy Paks II ügyében mi történik - tette hozzá.

Az MTI tudósítójának beszámolója szerint a kormánybiztos elmondta azt is, hogy technikai értelemben az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások lezárultak, a végső határozat rövid időn belül megszülethet az új blokkok építésének feltételeiről.

A kormánybiztos felidézte, hogy az Országos Atomenergia Hivatalhoz a napokban nyújtották be a Paks II. projekt telephely engedélyének kérelmét.

Aszódi Attila elmondta: hasonlóan a környezetvédelmi engedélyezési folyamathoz, a telephely ügyében is a nagy volumenű dokumentációból közérthető összefoglalót készítettek.

Szerinte a közmeghallgatás az erőmű körzetében élők számára lesz a legizgalmasabb kérdés, de hangsúlyozta, bárki számára nyitott a rendezvény, amelynek időpontját a hatóság időben meghirdeti, és ott minden kérdésre választ kapnak az érdeklődök.

A konzultációt követőn az Országos Atomenergia Hivatal a szakhatóságok bevonásával lefolytatja az eljárást a jogszabályi keretek alapján, és remények szerint tavasszal a telephely engedély megszülethet - fogalmazott Aszódi Attila.   

A környezetvédelmi és a telephely engedély mellett a következő nagy feladat a létesítési engedély megszerzése lesz, és 2018-ban lehet a projekt abban a helyzetben, hogy a tényleges munkavégzés megindulhat a Paks II. beruházásban - emelte ki Aszódi Attila.

A magyar kormánybiztos szavai szerint komoly kihívást jelent az, hogy a legtöbb ország olyan villamos energia rendszert működtet, amelyben a fosszilis tüzelésű nagy erőművek az 1970-1980-as években épültek, a nukleáris erőművek jellemzően az 1980-as években készültek. Ezek az erőművek a következő 15 éven belül elérik az eredeti, vagy a meghosszabbított üzemidejük végét. A fosszilis erőművek esetében a jövőben uniós korlátozás várható, a szén-dioxid-kibocsátás visszafogása miatt a nagy széntüzelésű erőműveket a következő 15 évben le kell állítani.

A konferencia szünetében tartott nemzetközi sajtótájékoztatón az M1 aktuális csatorna kérdésére válaszolva Petr Zavodsky, a cseh energetikai nagyvállalat (CEZ) új atomerőmű blokkok igazgatóságának vezetője, a cseh energetikai ipari szövetség képviseletében elmondta: szerinte új atomerőmű építése során a tender eljárás nem a legjobb út, figyelemmel kísérik a magyar megoldást, azaz az államközi megállapodás alapján épülő új atomerőmű létesítésének lehetőségét.

Csehország számára is egyszerűbb lenne, ha a temelíni atomerőmű új energiablokkját nem nemzetközi pályázat, hanem egy kormányközi szerződés útján építenék meg  -  jelentette ki Petr Závodsky, a CEZ atomerőmű építési osztályának igazgatója hétfőn Prágában.

Závodsky Magyarországot hozta fel példaként, amely - mint fogalmazott - a paksi atomerőmű bővítését 2014-ben magyar-orosz kormányközi szerződéssel pályázat nélkül oldotta meg.

A Roszatom adatai szerint a világban 73 orosz típusú VVER nyomott vizes reaktor épült, köztük Pakson is. Ezek közül 58 üzemel. A paksi atomerőmű bővítésében a legkorszerűbbnek számító, új biztonsági megoldásokat tartalmazó 3+ generációs VVER 1200-as típusú reaktorral terveznek. +++