Mayer György írja: 

Aszódi Attila az Energetikai Szakkollégium tegnapi előadásán a Paks II. projekt helyzetét, ezen belül is elsősorban a környezeti hatásvizsgálati eljárást és a telephely engedélyezés folyamatát ismertette. Az atomerőművi üzemállapotokról szólva elmondta, külön ki kell emelni a tervezési alap kiterjesztését.  Ennek részeként a reaktorok tervezésénél, méretezésénél külön figyelnek a tervezésen túli üzemzavaroktól kezdve egészen a súlyos üzemzavarokig bezárólag számba vehető állapotokra.

Ennek alapja a Nukleáris Biztonsági Szabályzat (NBSZ), amely egyértelműen meghatározza többek között a tervezési alapokat, azok kiterjesztését számos, korábban nem alapvetőnek tekintett kérdéskörre. Ez olyan meghatározásokat is tartalmaz, hogy súlyos baleset esetén sem lehet szükség a reaktortól mért 800 méteres távolságban semmilyen késői védőintézkedésre, három kilométeres távolságon túl pedig nincs szükség semmilyen átmeneti intézkedésre, így nincs szükség a lakosság kitelepítésére, valamint nem lesz szükség hosszú távú élelmiszerfogyasztási korlátozásra sem.

A Pakson építendő VVER-1200491 típusú reaktorok az úgynevezett Fukushima-álló designt képviselik, amelynek egyik alapvető biztonsági kérdése a konténment integritásának megőrzése, még a nagyon kis valószínűséggel bekövetkező súlyos üzemzavarok esetében is.

Aszódi Attila ezt követően a környezeti hatásvizsgálati eljáráshoz kapcsolódva többek között ismertette a hazai és külföldi közmeghallgatásokat, a Duna élővilágával kapcsolatosan elvégzett vizsgálatokat, jelezve, hogy például egy meteorológiai modell segítségével még azt is meghatározták, hogy egy esetleges kibocsátás esetén milyen környezeti terhelés jelentkezhetne Európa egyes részein.

A beépített biztonsági rendszerek a korábbi három szint helyett négy, egymástól független biztonsági rendszert tartalmaznak, így a nagy környezeti kibocsátás gyakorlatilag minden esetet figyelembe véve kizárt.

Az ütemezésről szólva megismételte, hogy az idei évben a környezetvédelmi és a telephely engedély megszerzése a kitűzött céljuk, ezt követően kerülhet sor a jövő évben a létesítési engedély megkérésére. Ez szükséges ahhoz, hogy 2018-ban megkezdődhessen a tényleges építkezés, vagyis a „gödörnyitás”. Mindezek után 2025-ben és 2026-ban léphetnek kereskedelmi üzembe az új paksi blokkok.

Aszódi Attila végezetül egy kérdésre válaszolva arra is kitért, hogy a Kormány tiszteletben tartja a folyamatban lévő uniós vizsgálatokat, ezért az orosz hitelkeretet a beruházás versenyjogi vizsgálatára tekintettel eddig nem nyitotta meg. A hitelt csak a Bizottság versenyjogi jóváhagyása után kezdi el lehívni.

- Az orosz féllel megkötött nyilvános – törvény formájában kihirdetett – pénzügyi kormányközi megállapodás értelmében azonban a 2015-ben le nem hívott hitelkeret után Brüsszel jóváhagyásával és tudtával a 0,25 százalék rendelkezésre állási díjat március 31-ig kifizettük – közölte a kormánybiztos. +++