(PAKS-PRESS) Paks, 2016. október 20., csütörtök – Teller Ede kettős megítélése az egész világon még ma is élő polémia, de az őt jól ismerő Hargittai István Széchenyi-díjas akadémikus, kutatóprofesszor ma is azt mondta a paksi atomerőműben, hogy bebizonyosodott, „Tellerrel mégis jobb lett a világ”.

A vita alapja, hogy Teller lett a máig legpusztítóbb fegyver, a hidrogénbomba atyja, de Hargittai István szerint az oroszok előbb elkezdték e nukleáris fegyver kifejlesztését. Így Teller ahhoz járult hozzá, hogy a nemzetközi erőegyensúly fennmaradt, ami a tartós béke záloga lehetett. Publikációkban említik, hogy a Nobel-díjas fizikus Isidor Rabi, Teller egykori barátja azt mondta, "a világ jobb lett volna Teller nélkül".

Teller Ede (1908-2003) az egyetemes tudomány nagy alakja, az atomfizika, a kvantummechanika és számos kapcsolódó tudományág kivételes tekintélyű művelője volt, és sokat foglalkozott az atomreaktorok biztonsági kérdéseivel is.

Élete utolsó éveiben adatott csak meg neki, hogy haza jöhessen, elismerően nyilatkozott a paksi atomerőműről. Példát mutatott abban, hogy a tudósok felelősséget érezzenek az egész társadalom iránt, hogy a szabadság szeretete átívelhet kontinenseken, faji és vallási hovatartozásokon, példája állásfoglalás, kirekesztés és mindenfajta fundamentalizmus ellen. 

A rendkívül gazdag életutat bejáró atomfizikus évtizedeken keresztül élt külföldön. Németországban végezte tanulmányait, majd az USA-ban telepedett le. Magyarországra csak a rendszerváltást követően látogatott, és ettől kezdve kitüntetett érdeklődéssel kísérte a paksi atomerőmű tevékenységét.

Pakson első alkalommal 1990. december 3-án, majd ezt követően 1991. január 23.-án járt, és nagy megelégedéssel szólt tapasztalatairól. A következő látogatásakor, 1996. október 21-én - mint mindannyiszor-, ekkor is megállapította, hogy az atomerőmű biztonságát és a szakemberek képzettségét tekintve a világ élvonalába tartozik.

Amikor Pakson járt, három dolog érdekelte: milyen a reaktor köré épült hermetikus tér nyomáscsökkentő rendszere, hogyan vizsgálják az erőműben a reaktortartály ridegedési folyamát, és az emberi tényezők szerepe, félkészültsége.

Tapasztalatait Teller akkor úgy foglalta össze, hogy a paksi szakemberek felkészültsége jó, átlátható módon működik a szervezet, a paksiak szakmaszeretete kiváló. Fontosnak tartotta - mindenek előtt -, a képzést, az oktatást.

A paksi Teller hely Atomenergetikai Múzem-beli 2016. október 20-iki felavatásán Hargittai István akadémikus, Széchenyi-díjas kémikus emlékezett meg a tudós Tellerről. Hargittai István, mint a Teller méltatások ismert narrátora, számos alkalommal könyvben, avatóbeszédben emlékezett meg a tudósról.

Teller Ede 2003. szeptember 10-én halt meg. Még életében felavatták mellszobrát  a paksi atomerőmű parkjában, 1995. szeptember 28-án.  Utcát is elneveztek róla, Pakson.

Teller emléktábla avatás Budapesten

2008. január 15-én emléktáblát avattak Teller Ede születésének 100. évfordulója alkalmából. A Paksi Atomerőmű Zrt., Belváros-Lipótváros Önkormányzata, a Magyar Tudományos Akadémia és az Országház Antikvárium Teller Ede születésének 100. évfordulója alkalmából emléktáblát helyezett el Budapesten, az V. kerület Szalay u. 3. - Honvéd u. 18. sarkán álló épületre. A világhírű tudós itt élt alap- és középfokú tanulmányainak idején, a világhírű tudós ebben a házban ötéves korától 1926-ig, érettségije letételéig lakott.

2008. január 15-én tartott emléktáblát avatón Hargitai István, Teller munkásságát méltatva egyebek között az emelte ki, hogy a kiváló atomfizikus, Teller olyan megállapításokat, törvényszerűségeket tett, amelyeket alkotó módon ma is használ a tudományos élet.  De Teller ennél is többet tett, kockára tette tudományos pályáját azért, hogy megvédje a szabad világot a totalitáriánus rendszerek fenyegetésétől. Ő volt az amerikai hidrogénbomba atyja, és a bomba évtizedekre biztosította a békét a szuperhatalmak között.  Részt vett más fegyverek megalkotásában is a békéért, a biztonságért. Közvetve így részt vett abban is, hogy a Szovjetunió felbomlott.

- Annak ellenére, hogy szülőhazája nemigen kényeztette, mindig megmaradt magyarságában - folytatta Hargitai -, magyarul mindig kiválóan beszélt. Úgy halt meg, hogy halálos ágyán megkérte magyarul tudó munkatársát, hogy olvasson fel Arany János Toldi című művéből.  Ennek hallgatása közben halt meg.

A Teller könyv

Hargittai István Teller című könyve, Budapesten, 2011. júniusában látott napvilágot. Megjelenésekor az akkori, magyar akadémiai elnök Pálinkás József szavai méltatták a könyvet és Teller Edét.

- Nem szabad, hogy egysíkú, leegyszerűsített Teller-kép éljen a köztudatban - hangsúlyozta 2011-ben Hargittai István, aki reményei szerint művében objektív portrét vázolt a XX. század e bonyolult, ellentmondásos tudósegyéniségéről.

Munkája során Hargittai István sok korábban ismeretlen forrást használt fel, amelyeket magyar, német és amerikai levéltárakban tárt fel, ezt egészítik ki a Teller-életmű szempontjából fontos személyiségekkel készített interjúk.

A könyv angol nyelven 2010-ben Judging Edward Teller: A Closer Look at One of the Most Influential Scientists of the Twentieth Century (Megítélni Teller Edét, a XX. század egyik legbefolyásosabb tudósát) címmel jelent meg az Egyesült Államokban. A magyar változat, amelyet Gács János fordított le, az Akadémiai Kiadó gondozásában jelent meg, a kötetet Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke az Agora-programja keretében mutatta be.

Mint Pálinkás József kifejtette, Teller Ede kiemelkedő tudósegyéniség volt, aki az 1950-es évek elejéig alkotó módon vett részt a tudományban, s ez alatt az idő alatt sok eredménye született a magfizikában és a fizikai kémiában. A köztudatban azonban Teller Ede nem felfedezései révén, hanem a hidrogénbomba "atyjaként" ismert.

"Családja sorsán keresztül átélte a XX. század borzalmait, a fasizmust és a kommunizmust. Mindenfajta diktatúra kérlelhetetlen ellensége volt, s meggyőződéssel vallotta, hogy ezek a rezsimek csak az erőre hallgatnak. Ezért a demokráciáknak is erőt kell felmutatniuk, ellenkező esetben a diktatúrák legyőzik őket" - emelte ki az MTA elnöke.

Hozzátette: Teller Ede sok tekintetben érzékeny ember volt, de sok vonatkozásban rendkívül kemény, sokszor ellentmondásos személyiség.

A könyv nagy érdeme, hogy rögzíti a tényeket, de nem mond ítéletet. Egy nagyszerű, zseniális, egyben esendő embert és tudóst mutat be, aki sokat tett a XX. század szörnyűségeinek enyhítése érdekében - fogalmazott Pálinkás József.

Hargittai István a kötet előzményeit ismertetve, elmondta, hogy néhány éve jelent meg az Oxford University Press gondozásában az öt világformáló "marslakóról" - Neumann Jánosról, Wigner Jenőről, Szilárd Leóról, Kármán Tódorról és Teller Edéről szóló könyve. A mű megírása kapcsán figyelt fel arra, hogy mennyire ellentmondásos személyiség Teller Ede, s mennyi a vele kapcsolatos tévedés. Így született az ötlet, hogy önálló könyvet szentel Teller Edének, amelyben bemutatja a tudós-politikus életét - a gyökereit, a kényszerű emigrációját, a kimagasló tudományos felfedezéseit, az Egyesült Államok védelmével való tejes azonosulását, s természetesen nem maradhatott ki Robert Oppenheimer biztonsági meghallgatásán tett tanúvallomása sem, amiért tudóstársai hosszú évtizedekre kiközösítették.

Mint Hargittai István kiemelte, véleménye szerint Teller Ede munkásságában a legpozitívabb a hidrogénbomba kifejlesztésében játszott szerepe. "Sokan úgy gondolják, hogy helytelen lépés volt, az Egyesült Államokban 1949-ben kezdődött a vita a termonukleáris fegyver előállításáról, ám az amerikaiak ekkor még nem sejtették, hogy a Szovjetunióban 1946 óta folytak a hidrogénbomba előállításával kapcsolatos kísérletek" - mutatott rá Hargittai István.

Az akadémikus meggyőződése szerint az egyenlő erő biztosította a II. világháború utáni évtizedekben a békét, s ezt a történelem idővel mindenképp Teller Ede javára írja.

A tudós legnegatívabb jellemvonásának viszont a "cél szentesíti az eszközöket" elvet tartja a szerző. Ez megnyilvánult akkor, amikor a fizikus részben elbagatellizálta a kísérleti atomrobbanások során keletkezett radioaktív hulladékok egészségkárosító hatását, de ha el is ismerte, mindenképp hozzátette, hogy a fejlődés áldozatokat kíván.

"Nem azért akartam a hidrogénbombát, hogy azzal embereket öljenek, hanem azért, mert akkor újdonságnak számított" - idézte a Guardian Teller egyik megnyilvánulását, 2004-ben.

Teller 1952-ben építette meg a hidrogénbombát, amely nagyságrendekkel erősebb volt a Hiroshima és Nagasaki felett felrobbantott atombombánál. Ezt követően a Livermore nukleáris laboratórium vezetőjeként számos nukleáris fegyver előállítása fűződött a nevéhez.

A Teller-sarok 

Az Atomenergetikai Múzeum (AEM) a Múzeumok Őszi Fesztiválja rendezvénysorozat keretében emléksarkot avatott Teller Ede atomfizikus tiszteletére. Az eseményen sor került a tudóssal kapcsolatos emléktárgyak bemutatására is.

Kovács Antal kommunikációs igazgató a helyi sajtónak azt mondta, a mai átadón, hogy az atomenergetika békés felhasználásáért is küzdő Teller, öt alkalommal volt Pakson, ennek során háromszor járt a paksi atomerőműben, sokoldalú ember volt ma az ő portréját alkotjuk meg – fogalmazott.

A múzeum fogadóterében kialakított sarok központi tárgya az a zongora, amelyen Teller Ede játszott paksi tartózkodása során. Az akkor általa előadott Mozart C-dúr szonáta II. tétel kottájára e sorokat írta a tudós: „Szép lenne, ha jól menne. De a zongora sokkal nehezebb, mint a fizika.” A rendezvényen a Pro Artis Művészeti Iskola növendékei meg is szólaltatták a Teller Ede által is használt hangszert, illetve a múzeumnak ajándékozták az eredeti kottafüzetet.

A program keretében Hargittai István előadásában kiemelte: „Teller rendkívül ellentmondásos személyiség volt. Úgy gondolom azonban – és itt az ő szavait idézem »az ellentmondások és bizonytalanságok segítik a dolgok még mélyebb megértését.« A tudós személyisége és a történelemben játszott szerepe sokkal árnyaltabb, mint ahogyan sokan gondolják.”

A mai emléksarok avatón, a Paks-Press Hírügynökség kérdésére Hargittai István azt mondta, a kiegyensúlyozott kép kialakítása a legfontosabb üzenet. Mint utalt rá, az eltelt öt évben árnyaltabb kép alakult ki benne Tellerről. Hangsúlyozta, hogy Teller számra civilizált vita volt a legfontosabb, Teller meghallgatni akarta az ellenfeleket. Szólt arról is, hogy Teller élete végéig megmaradt magyarnak, az évtizedes hallgatás után, Magyarországon megfelelő elismerést kapott, továbbá, hogy az élete első húsz év, az iskolai évei is hozzájárultak magyarságtudatához.  

A paksi atomerőműben többen is dolgoznak munkatársak, vezetők, akinek módjuk volt a Teller látogatások idején találkozni a tudóssal.

Beregnyei Miklós üzemtörténész, az atomerőmű újság sok éven át dolgozó főszerkesztője fantasztikus személyként írta le Tellert. – Engem a gondolkodásmódja fogott meg, mindent tisztán világosan akart látni, rövid lényegre törően beszélt és ezt is várta mindenkitől – mondta. Hozzátette, ma nem jellemző a közéletben a párbeszéd, ő pont az ellenkezőjét hangoztatta.

Hamvas István a paksi atomerőmű vezérigazgatója a Paks-Press kérdésére válaszolva elmondta, benne is kettős kép alakult ki Tellerről, de ez a később pozitív oldalra fordult. - Egy zseniális fizikus volt Teller, aki egyszerre volt fegyverkészítő és dolgozott az atomenergiáért, és annak biztonságáért – mondta. – Amikor én találkoztam vele, ő kérdezett engem és nem fordítva. Egy alkalommal, amikor a vezénylőben járt feltett olyan kérdést, amire a válaszadók nem tudtak válaszolni, engem hívtak segítségül. Azt kérdezte, „mekkora a leed faktor”, én mondtam a számot. Teller meggyőződött róla, hogy a paksi atomerőmű biztonságos – emlékezett vissza Hamvas István.

Pónya József egykori vezérigazgató arra emlékezett vissza a Tellerrel történt találkozásaiból, hogy „Tiszteletre méltó volt a tiszta magyarsága, ... egyszer elvittem ebédelni, Budapesten a Várban. Meglepett, hogy a tányérját tisztára törölte kenyérrel, szerénysége nem igényelte az elegáns környezetet”.

A Teller-emléksarok a mai naptól látogatható az Atomenergetikai Múzeumban.

Képünkön: Hamvas István emlékezik vissza Teller Edére, a Teller-emléksarok felavatásán, 2016. október 20-án.

Facebook címlapkép: Teller Ede paksi sajtótájékoztatóján, 1996. október 21-én.  

(Fotók: PAKS-PRESS/Kiss G. Péter.) +++