OGY: A kapacitás fenntartás kiemelt jelentőségű
Legfrissebb

- Összefoglaló, 2021. december 2.

- A Paksi Deák Ferenc Egyesület is a városért kíván dolgozni

- Összefoglaló, 2021. december 1.

- Összefoglaló, 2021. november 30.

- Kétszáz csomagot küldenek a gyermekotthonokba

- Összefoglaló, 2021. november 29.

- Süli János: hamis állítás, hogy a lakosságot eladósítjuk

- Összefoglaló, 2021. november 26.

- A zöldebb Paksért

- Összefoglaló, 2021. november 25.

- Összefoglaló, 2021. november 24.

- Összefoglaló, 2021. november 23.

Atomenergia
Paks
Közélet
Kultúra
Sport

OGY: A kapacitás fenntartás kiemelt jelentőségű

  nyomtatási kép

(PAKS-PRESS) Budapest, 2015. február 18., szerda  - A Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája volt ma az országgyűlés plenáris ülésén.

 

A paksi atomerőművi kapacitás fenntartása és az új blokkok létesítése nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű és az energia-ellátás biztonsága miatt alapvetően szükséges - hangoztatta Aradszki András szerdán az Országgyűlésben.   

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára expozéjában kifejtette: a javaslat az atomerőművi kapacitás fenntartásával összefüggő beruházási rendelkezéseket és az atomenergiáról szóló törvény módosítását tartalmazza. Kiemelte: az atomenergiának jelenleg nincs versenyképes alternatívája Közép-Európában. Ezért is kötelezte el magát Magyarország amellett, hogy energiaellátásának megfelelő biztosítására hosszú távon számol az atomenergia felhasználásával - rögzítette Aradszki András.

Hozzátette: a törvényjavaslat első része a nemzetközi követelményeket figyelembe véve azokkal összhangban álló jogi szabályozást teremt. Tekintettel van a fokozott biztonsági követelményekre, s arra is, hogy a nemzetközi tapasztalatok alapján fizikai és nemzetbiztonsági követelményekre van szükség.

Ennek érdekében telephely-biztonsági tanúsítványhoz köti a beruházásban érintett valamennyi alvállalkozói szerződéskötés jogát. A nemzetközi tapasztalatok alapján vált szükségessé az esetlegesen tömegesen megjelenő munkavállalók érdekei kellőképpen biztosítva legyenek - jelezte, hozzátéve: ennek speciális szabályát tartalmazza a javaslat.

Közölte: a hatósági engedélyezési eljárást érintő módosításokra alapvetően azért volt szükség, mert atomerőmű kivitelezésére Magyarországon utoljára az 1980-as években került sor. Az atomenergia-törvényben szereplő engedélyezési szabályok megfelelő garanciát nyújtanak ahhoz, hogy egy felkészült hatóság a legnagyobb biztonság elvét követve tudja lefolytatni az új blokkok létesítésére és a régiek bővítésére irányuló eljárást. A javaslat alapján az általános építésügyi feladatok integrálódnak az Országos Atomenergiai Hivatal feladatai közé. Összességében lerövidül az engedélyezési eljárás időtartama.

Az adatnyilvánossággal összefüggésben aláhúzta: a környezetvédelmi hatóságok által lefolytatandó eljárásokra a törvény hatálya nem terjed ki. Bármiféle létesítési tevékenység előtt környezeti hatásvizsgálatot kell végezni.


Cseresnyés Péter, a Fidesz vezérszónoka azt mondta: a javaslat a paksi atomerőmű kapacitás-bővítéséhez szükséges projekt első kivitelezési munkáinak feltételeit teremti meg. El kívánják továbbá hárítani a beruházást esetleg akadályozó bürokratikus és egyéb objektív akadályokat.

Hozzátette: a paksi atomerőmű 1983 óta a magyar villamos energiaellátás meghatározó tényezője, helye és szerepe kiemelt a hazai energiatermelésben. Az erőmű ma az ország villamosenergia-szükségletének közel 40 százalékát adja és a hazai villamosenergia-előállítás több mint 50 százalékát. A szakemberek döntő többségének véleménye szerint az atomerőmű a legbiztonságosabb, leggazdaságosabb és a környezetvédelmi szempontból leginkább megfelelő erőművek közé sorolható. Szavai szerint az erőmű társadalmi támogatottsága hosszú évek óta stabil, 2010-ben a lakossága 78 százaléka, 2011-ben 73 százaléka egyetértett azzal, hogy atomerőmű működik Magyarországon. Egy tavalyi reprezentatív közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 52 százaléka szükségesnek tartotta a bővítést.

A bővítés szükségességét indokolva kiemelte azt is: az atomerőmű összes blokkjának üzemeltetési lehetősége 2032-37 között megszűnik, és az eddigi 90 ezer megawattból több mint 6 ezret elveszítenek, mert elavulnak a technológiák. Gondoskodni kell a kieső termelés pótlásáról, a növekvő igények kielégítéséről, mert energiahiány léphet fel, ha nem történnek intézkedések - közölte.

Mint mondta, reméli, idővel az ellenzéki pártok is beismerik, hogy a paksi bővítés nemzeti érdek.

Vejkey Imre (KDNP) szerint téved a szocialista felszólaló, nem fogyott el az atomerőmű társadalmi támogatottsága. Szerinte Tolna megyében reménnyel várják a mintegy tízezer embernek munkát adó kivitelezés megindítását, amely olcsóbb és tiszta energiához juttatja az országot. Fontosnak ítélte, hogy a beruházáshoz kapcsolódóan vállalkozási szerződés csak olyan gazdálkodóval köthető, amely rendelkezik telephely biztonsági tanúsítvánnyal, amelyet a Nemzeti Biztonsági Felügyelet állíthat ki. Az adatok és műszaki paraméterek nem kerülhetnek illetéktelenek kezébe - hangsúlyozta a politikus.


Az ellenzéki pártok bírálták a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról szóló javaslatot. 

Az MSZP szerint vállalhatatlan a javaslat. Tóth Bertalan, az MSZP vezérszónoka azt mondta: a törvényjavaslat elképesztő, vállalhatatlan, a korrupció melegágyává teszi beruházást, és elfogadhatatlan rendelkezéseket tartalmaz. Kifogásolta, hogy a megvalósíthatósági tanulmányokat a kormány szintén titkosította. Az ellenzéki politikus jelezte, hogy három módosító indítványt terjesztenek be: legyen nyilvános az eljárás és szűnjön meg a titkolózás, a beruházás pedig transzparensen történjen meg.

Az LMP vezérszónoka bírálta, hogy a törvény elfogadása esetén mindent titkosítanak a paksi beruházásra vonatkozóan, titkosítás esetén nem lehet megtudni, ha eltérnek a szerződéstől vagy késik a megvalósítás, ugyanakkor, ha a hitelszerződésben van késés, akkor súlyos szankciók lépnek életbe. Létrehoznak egy olyan állapotot, amiben a Roszatom azt csinál, amit akar - értékelt Szél Bernadett.

Kepli Lajos (Jobbik) azt hangsúlyozta, hogy bár a kérdés rendkívüli mértékben megosztja a társadalmat és a politikai pártokat is, pártja mégis az erőmű bővítése mellett foglal állást. Kijelentette ugyanakkor, hogy a "pénzlenyúlást" megállítani és nem támogatni kívánják, ezért az előterjesztéshez legfeljebb tartózkodó szavazatot tud nyújtani a pártja. Bírálta a többi pártot is. Az LMP szerinte "zsigerből", agresszívan utasítja el az atomenergiát.

Kepli Lajos közölte: a Jobbik elkötelezett az ország energiafüggetlensége mellett, ezért szerinte véget kell vetni a destruktív ellenzéki magatartásnak.

 

Képünkön: Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyért felelős államtitkára expozét tart (MTI Fotó.) +++