
- Összefoglaló, 2021. december 2.
- A Paksi Deák Ferenc Egyesület is a városért kíván dolgozni
- Összefoglaló, 2021. december 1.
- Összefoglaló, 2021. november 30.
- Kétszáz csomagot küldenek a gyermekotthonokba
- Összefoglaló, 2021. november 29.
- Süli János: hamis állítás, hogy a lakosságot eladósítjuk
- Összefoglaló, 2021. november 26.
- Összefoglaló, 2021. november 25.
- Összefoglaló, 2021. november 24.
- Összefoglaló, 2021. november 23.
- Kétszáz csomagot küldenek a gyermekotthonokba
- Süli János: hamis állítás, hogy a lakosságot eladósítjuk
- Parkolók a Szentháromság téren
- Szabó Péter: a több ezer éves helyszín Paks büszkesége
- Összefoglaló, 2021. december 2.
- A Paksi Deák Ferenc Egyesület is a városért kíván dolgozni
- Összefoglaló, 2021. december 1.
- Csengey hívja, várja a paksiakat
- Nemzetközi Fúvós Napok fesztivál
- A paksiak visszakapták a mozit
- Már csak a nyitásra várnak a Csengey Kulturális Központban
- Pupp Réka ötödik cselgáncsban
- Pupp Réka: ez életem egyik legjobb éve
Elkezdődött a földtani kutatási program első geológiai mélyfúrása
(PAKS-PRESS) Németkér, 2015. május 11., hétfő – Elkezdődött a paksi atomerőmű új telephelyét előkészítő földtani kutatási program első geológiai kutatófúrása május elején a Tolna megyei Németkér közelében – jelentette be az atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos hétfőn Németkéren.
Aszódi Attila a kutatásról tartott sajtótájékoztatón elmondta: a program részeként az új telephelyen kívül összesen 30 mélyfúrást végeznek, amelyek közül a telephely közelében négy ponton 1500, illetve tágabb környezetében négy helyen 700 méter mélyre, 22 helyszínen pedig 100-150 méteres mélységbe fúrnak le.
A leendő telephelyen további 80 kutatófúrás lesz, a vizsgálati program körülbelül másfél évig tart. A kutatás célja az, hogy még pontosabban tudják meghatározni azokat földrengésjellemzőket, amelyek szükségesek a telephely-engedély megszerzéséhez – tette hozzá.
Emlékeztetett, hogy 2014-ben a tervezett atomerőművi telephely környezetében egy 300 négyzetkilométeres területen már elvégeztek egy 3D-s szeizmikus vizsgálatot, amely a talaj felső egy kilométeres szerkezetéről nyújtott pontos adatokat. Ilyen részletességű és felbontású mérések korábban nem készültek, a mélyfúrások helyszíneit ezen adatok alapján választották ki.
A kormánybiztos elmondása szerint Magyarországon egy földrengés soha nem a földfelszín közelében pattan ki, hanem tipikusan tíz kilométeres vagy az alatti mélységben. A vizsgálatokkal el akarják érni azt az alaphegységet, amelynek a legbelsejéből pattanhat ki egy földrengés, és meghatározni annak a kőzetnek az összetételét, fizikai jellemzőit, amely ez fölött található.
- Mindez szükséges ahhoz, hogy fel lehessen állítani egy olyan modellt, amely meg tudja mondani, hogy ha a mélységben kipattanna egy földrengés, akkor ebből a felszínen, az erőmű telephelyén milyen erőkre lehet számítani - mondta.
A Németkér térségében 2011-ben történt, a Richter-skálán 2,8-as erősségű földrengésről kérdésre válaszolva azt mondta, a jelenleg is működő szeizmikus monitoringhálózat nyomon követi mind az országban és az országon túli geofizikai eseményeket, a program keretében ezeknek az adatoknak az értékelése is megtörténik.
Képünkön: Aszódi Attila /j.1./ sajtótájékoztatóján, középen Mittler István, a Paks II. projekt kommunikációs igazgatója.
(MTI/PAKS-PRESS Fotó: Kiss G. Péter felvételei.) +++