Paks, 2018. augusztus 17., péntek (PAKS-PRESS) - Járosi Márton, az Energiapolitika 2000 Társulás elnöke azt mondja, a tervek szerint ötszáz új blokk épül negyven országban, tehát általánosnak tekinthető az a szemlélet, hogy egy atomerőmű az ellátásbiztonság és a klímavédelem szempontjából kiemelt jelentőséggel bír. Indokait a Kossuth Rádió - Vasárnapi Újság című műsorában fejtette ki. A szakembert Kakuk L. Tamás kérdezte.

Mára jól látható, hogy a zöld szervezetek által sokat támadott nukleáris erőművek leszerelése rontott a globális felmelegedés helyzetén, közben pedig folyamatosan nő a villamosenergia iránti igény. Ez lehet a magyarázata annak, hogy néhány atomellenes állam mára meggondolta magát – hangzott el első felvetésként.

Járosi Márton válaszában úgy fogalmazott, hogy a fosszilis alapú energiatermelés szén-dioxid-kibocsátással jár, az energetikát is a szén-dioxid-kibocsátásnak a tükrében ítéli meg a politikai hivatalosság.

A környezetvédelmet leegyszerűsítik a szénmentes, úgynevezett zöldenergia termelésre, és ezáltal a megújulókat indokolatlanul felértékelik. Közismert az, hogy Németország felmondta tulajdonképpen politikailag az atomerőműves villamosenergia-termelést, és ő a megújulónak az élharcosa.

De megnézzük, hogy a felhasznált villany miből származik, akkor azt látjuk, hogy a hagyományossal azonos megújulónak a kihasználása olyan alacsony, hogy az összes villanytermelésnek 13 százalékát adja mindössze, ezért az alternatív energiaforrások nem lehetnek megoldások egy ilyen fejlett gazdaságban sem, mint a német.

Paksot sokan vitatják, mert azt mondják, hogy alternatív energiaforrásokba, úgynevezett zöld energiába kellene gondolkozni. Csak egyáltalán összemérhető-e ez a kettő hatásában, hogyha az energiabiztonságról beszélünk – kérdezte a műsorvezető.

Járosi Márton válaszában egy viszonylag friss példát hozott. Augusztus 7-én délután fél négy körül a magyar villamosenergia-rendszernek a terhelése 6115 megawatt volt. Ebből 2275 megawatt, vagyis 37 százalék volt az import.

A hazai termelés, a Paks kereken 1700 megawatt, körülbelül tehát 50 százalék, a mátrai lignit erőmű 700 megawatt, a gáz ugyancsak 700-730 megawatt. És akkor most jön a megújuló. A szélerőműveknek a teljesítménye 22 megawatt volt. Itt érdemes megjegyezni, hogy Magyarországon 325 megawatt beépített teljesítmény van szélerőműbe, ebből 22 segített be, vagyis kevesebb, mint 10 százalék.

A naperőművek, a napkollektorok hatvan megawattal járultak hozzá, de nem egész nap, hanem csak a déli órákban. Reggel nulla, később ez fölfut, aztán estére megint szépen visszaesik: kihasználási probléma van, mert ilyen közhelyet mondjak, hogy "ha nem fúj a szél, akkor nem pörögnek a kerekek, ha nem süt a nap,  akkor nem adnak áramot".

Járosi Márton utalt arra is, hogy a média megírja vastag betűs címmel, hogy a tegnapi nap folyamán már a teljes német villamosenergia-igényt a megújulók, a szél- és a naperőművek elégítették ki, éljen. És előtte nap, meg ma vagy holnap mi lesz? – tette fel a kérdést.

A mostani nyári forró napok is mutatják, hogy a stabil villamosenergia-szolgáltatáshoz a rendszer stabil működéséhez elengedhetetlenek az alapterhelést biztosító, szabályozható erőművek, mert az időjárásfüggő megújulókra nem lehet a rendszer biztonságát alapozni. 

- Ez itt az alapkérdés – szögezte le Járosi Márton, az Energiapolitika 2000 Társulás elnöke. +++