(PAKS-PRESS) Budapest, 2015. április 10., péntek - A nagy aktivitású radioaktív hulladék elhelyezésének várható költsége 745 milliárd forint, ami a létesítésen és az üzemeltetésen túl a jövőbeni lezárás és felügyelet összegét is magában foglalja 70 évre - közölte a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. (RHK Kft.)

A társaság közlése szerint nem felel meg a valóságnak a Népszabadság csütörtöki számában megjelent állítás, amely szerint akár 1700 milliárd forintot (a paksi bővítés árának a felét) is meghaladhatja annak az atomtemetőnek az építési költsége, amely a reaktorok leszerelési hulladékának, illetve a kiégett fűtőelemeknek a végleges tárolására szolgál majd.

Az RHK hangsúlyozta: a cikkben említett összeg a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból finanszírozott összes kiadást fedezi. Ennek csak egy része a nagy aktivitású hulladék elhelyezése, aminek várható költsége 2015. évi bázisáron 745 milliárd forint, ami a létesítés és a majdani üzemeltetés költségein túl a jövőbeni lezárás és felügyelet összegét is magában foglalja 70 évre - ismertették.

A társaság szerint értelmetlen az összehasonlítás a paksi bővítési beruházás és a nagy aktivitású hulladék elhelyezésének költségei között. A paksi atomerőmű blokkjai évtizedek óta termelnek, a keletkezett radioaktív hulladékot akkor is erkölcsi és jogi kötelessége az országnak biztonságosan tárolni, ha holnaptól egyáltalán nem működne atomerőmű Magyarországon - szögezte le az RHK.

Mint az korábbról ismeretes, Magyarországon nagy aktivitású hulladék az 1960-as évektől keletkezik. Az 1993-ban megindított Nemzeti Projekt a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezésén kívül a nagy aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezésével kapcsolatban kibővült a Bodai Aleurolit Formáció (BAF) vizsgálatával, majd annak 1995 márciusában történő befejeződése után egy önálló kutatási program keretében folytatódott. A vizsgálatok 1998 végén befejeződtek. A zárójelentés szerint nem merült fel olyan körülmény, amely a BAF-ban történő nagy aktivitású hulladékok végleges elhelyezését lehetetleníti.

 2003-ban újra indult a nagy aktivitású hulladékok elhelyezését célzó kutatási program a Nyugat-Mecsekben. A jóváhagyott Kutatási Program alapján 2003-ban vizsgálatok kezdődtek egy földalatti laboratórium helyszínének kiválasztására, ezen belül megteremtődött a kutatások informatikai háttere (adatbázis, térinformatika rendszer) és elkészült a felszín alatti földtani kutatások terve.

2004-ben elkészült a nagy aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezésére vonatkozó, 2008-ban a kutatás hosszú távú programjáról szóló koncepcióterv. 2010-ben zárult le a kutatás I. fázisának 1. szakasza. 2014-ben újraindultak a kutatások a Nyugat-Mecsekben, ahol 2030-ra szeretnék kijelölni a földalatti laboratórium pontos helyét. A térségben lévő agyagos földben építenek előbb egy mélygeológiai laboratóriumot, majd itt alakítják ki azt a tárolót, amely a paksi atomerőműben keletkezett kiégett fűtőelemek és nagyaktivitású hulladékok végleges elhelyezésére szolgál.

(MTI/PAKS-PRESS)

 Fotó: PAKS-PRESS/Kiss G. Péter. +++