Paks, 2017. szeptember 23., szombat (PAKS-PRESS) – A Boda és Bakonya határában korábban lefolytatott két mélyfúrás és a Cserdi határában kialakított kutatóárok vizsgálati eredményeinek kiértékelése után, idén és jövőre két újabb mélyfúrás járul hozzá az agyagkő jobb megismeréséhez.

A legfrissebb információk szerint a Nyugat Mecsekben újraindult földtani kutatások során két mélyfúrás létesült, 474 és 913 méter mélységgel. A terepi munkák része volt még földtani, vízföldtani és geomorfológiai térképezés (terepi észlelések, vízhozam-mérési kampány, vízmintavételek, laboratóriumi vízvizsgálatok), valamint a kutatási megfigyelő-rendszer üzemeltetése.

2015 őszétől 2016 tavaszáig a Cserdi szőlőhegy völgyében létesült egy 700 méter hosszú, átlagosan 3,5 méter széles, 2-6 méter mély kutatóárok, abból a célból, hogy a „fiatal” (pár ezer éves) tektonikai mozgásokról információt adjon.

A mindeddig összegyűjtött adatokból a szakemberek továbbra is arra következtetnek, hogy az agyagkő egy igen jó vízzáró képességű kőzet, amely az elmúlt évezredekben kellő stabilitást mutatott.

Ez év márciusának végén, Bakonya térségében, újabb kutatófúrást indított a Társaság, a korábbi 474 méter mélységű fúrás maximum 1300 méteres mélységű párját. Az előkészítő munkák után a szakemberek kialakították és palást-cementezték a 15 m-es acél iránycsövet. Ezután következett a fúrólyuk lemélyítése 460 m-ig, 30 cm átmérőjű görgős fúróval. Ebből a mélységből indult a magfúrás.

A kutatás végső célja, hogy minden kétséget kizáróan bizonyítsa: a Bodai Agyagkő Formáció alkalmas képződmény-e a nagy aktivitású radioaktív hulladék és a kiégett fűtőelemek számára építendő mélygeológiai tároló befogadására. Pozitív eredmény esetén a tervek szerint a jövőben létesül egy földalatti kutatóbázis, a további vizsgálatok elvégzésére.

Az Információs Ellenőrzési és Településfejlesztési Önkormányzati Társulás 1996-tól kíséri figyelemmel a nagy aktivitású radioaktívhulladék-tárolóval kapcsolatos kutatásokat és rendszeresen tájékoztatja is a környék lakóit az eredményekről.

Az NYMTIT huszonegy éve, hat településsel kezdte meg működését, majd Bakonya, Boda, Cserkút, Hetvehely, Kővágó- szőlős, Kővágótöttös mellé 2003-ban a kutatási terület növekedése okán – Cserdi, Helesfa, Bükkösd is bekerült a szervezetbe, melynek központja kezdettől Bodán van.

A tájékozódást évek óta segíti a Bodai Információs Park is, ahol tablók mutatják be, magyar és angol nyelven a 260 millió éves Bodai Aleurolit Formációt, amely befogadó kőzete lehet a jövőbeni radioaktívhulladék-tárolónak, és megismerhető a vizsgálatokat végző cég, az RHK Kft. tevékenysége is. 

Képünkön: a település polgármesteri hivatala, az NYMTIT központja, Bodán. +++