A táborban az idén úgy adódott, hogy többen is érkeztek Galántáról, Paks testvérvárosából. Húsz éves, testvérvárosi szerződést erősített meg Szabó Péter Paks, és Peter Pa?ka Galánta polgármestere júliusban. A cseresznyési táborban galántai diákokkal, Kovács Rebekával, Szekeres Viviennel és Kempski Rebekával beszélgetünk. Ketten a Kodály Zoltán Gimnáziumba, Szekeres Vivien már a budapesti közgazdasági egyetemre jár.  

Amikor a paksi testvérvárosi kapcsolatról kérdezem őket, bevallják, nem hallottak róla, de a cseresznyési táborról, igen, ezért is vannak itt. Mindenkinek megvan a maga világa. Nem is kell csodálkozni, amikor az eredeti szerződést megkötötték, még nem is éltek, és most az ottani híradásokból nem jutott el hozzájuk ez az közel két-három hetes történet. De érdeklődnek a közélet iránt, és nemcsak szűkebb életterükben, Galántán, ismerik a magyar bel –és külpolitikai aktualitásokat is. A források nagyrésze a közösségi oldalról valók.

Nekik ez természetes, hogy a magyar forrásokat nézik elsősorban, Szlovákiában inkább az Új Szót. Nekem egy kicsit meglepő a magyar média elsőbbsége náluk, sokszor nem hisszük el, hogy a határ túloldalán a magyarok, igazi Magyarok. A szónak Értéke és Becsülete van.

A magyar közélet érdekli őket. Magyar iskolába járnak, gyönyörűen, tisztán beszélik a nyelvet, Trianon után is száz évvel. Ez jóleső érzés, mert minden, ami a határontúli magyarság megőrzéséért, megtartásáért teszünk, jó befektetés. Pedig nem könnyű nekik, persze jobb, mint Kárpátalján. Ezt is tudják. Arra is egy kicsit büszkén utalnak, hogy a V-4-ben vagyunk. A szervezetet szorosabbra fűzte a migrációs válság is, ez is kedvez a magyar-magyar kapcsolatoknak. Ezt is tudják.

A tanulás a feladatuk egyelőre, és hogy milyen sokat tanulnak, arra jó példa, hogy egyszerre akár négy nyelvet is ismernek és tanulnak. A szlovákot nem tudják megkerülni sokszor a hétköznapokban, vagy az oktatásban, ha ott akarják folytatni. Angol és német még a magyar és szlovák nyelven kívül.

A jövőjüket viszont nem az ottani felsőoktatásban képzelik el, pont a nyelvi gondok miatt, miután az irodalmi szlovákot nem tudják, ha csak lehet, Magyarországon akarnak tanulni, de valószínű nem maradnak Galántán, de azt mondják Budapesten sem. A kisvárosi létet megőrzik, ez már biztos, mintahogyan azt is, hogy nem kötnek majd vegyes házasságot sem. Előfordul, mondják, de nem jellemző. Ez is őrzi a magyarságukat, ahogyan látom, a vérükben van, már most.

Szlovákiában, ami az államot illeti, változott a világ, csökkent a szlovák szélsőséges nacionalizmus, és a kisebbségi jogok jobban érvényesülhetnek, mint most, Ukrajnában. Előfordulnak esetek igy is, hogy a magyarokra megjegyzéseket tesznek, ez elmegy a fülük mellett. Vagy visszaszólnak.

Amikor Magyarországra jönnek, itthon vannak. Szabó Péter polgármester azt mondja, Paks élen jár az országban és példát is tud mutatni abban, hogy a határontúli magyarok megmaradjanak magyarnak. Paksnak évtizedek óta vannak határon túli kapcsolatai. Galánta, Visk, Kézdivásárhely - ahonnan ide, a táborba is jönnek a fiatalok. Létrejött egy virtuális, Trianon előtti Magyarország, ahol a magyarság együtt tud lenni. A vikskiek az idén egy kicsit kevesebben vannak, mert egy másik magyar táborban vannak. Temesvárról is többen jöttek az idén.

A tábor a befogadóképessége évek óta azonos az érkezőkkel, az olvasótábor az irodalmi ismereteken keresztül tartalmilag, érzelmileg is köt a magyarsághoz. Az idén Petőfi, Örkény és Lázár Ervin munkásságával ismerkednek meg. Tell Edit, a tábor, felelős vezetője azt mondja, a tolnai-paksi körzet rendelkezik ezzel a lehetőséggel, hogy a helyszíneket kirándulással tekintsék meg az irodalom e jeles képviselői nyomdokán. A tábor lakóinak fele visszatérő, akik belekóstoltak e magyar ihletésű és közösségű hangulatába, nem hagyják ki, hogy legalább még egyszer el ne jöjjenek. Ez már a sorrendben huszonötödik tábor.

Temesvár és Galánta között a távolság akár lehet ötszáz kilométer is, a kettő között ott van Paks, de ezek csak földrajzi értelemben vett távolságok. Paks-Cseresznyésben ez most éppen, semmi. Ez utóbbi pedig lélekben is állandó marad azoknak a fiataloknak a tekintetében, akik most itt vannak. Segítségükkel pedig egyre többen vannak és nem szomszédok, hanem összetartozó magyarok.

Paks-Cseresznyés, 2018. július 23., hétfő

Kiss G. Péter