
- Összefoglaló, 2021. december 2.
- A Paksi Deák Ferenc Egyesület is a városért kíván dolgozni
- Összefoglaló, 2021. december 1.
- Összefoglaló, 2021. november 30.
- Kétszáz csomagot küldenek a gyermekotthonokba
- Összefoglaló, 2021. november 29.
- Süli János: hamis állítás, hogy a lakosságot eladósítjuk
- Összefoglaló, 2021. november 26.
- Összefoglaló, 2021. november 25.
- Összefoglaló, 2021. november 24.
- Összefoglaló, 2021. november 23.
- Kétszáz csomagot küldenek a gyermekotthonokba
- Süli János: hamis állítás, hogy a lakosságot eladósítjuk
- Parkolók a Szentháromság téren
- Szabó Péter: a több ezer éves helyszín Paks büszkesége
- Összefoglaló, 2021. december 2.
- A Paksi Deák Ferenc Egyesület is a városért kíván dolgozni
- Összefoglaló, 2021. december 1.
- Csengey hívja, várja a paksiakat
- Nemzetközi Fúvós Napok fesztivál
- A paksiak visszakapták a mozit
- Már csak a nyitásra várnak a Csengey Kulturális Központban
- Pupp Réka ötödik cselgáncsban
- Pupp Réka: ez életem egyik legjobb éve
A paksi zsidó temető története
Paks, 2018. szeptember 24., hétfő (PAKS-PRESS) – Valamikor, a kezdetekben a zsidó temető a Kossuth Lajos utca a Kereszt utca valamint az Ida utca által képzett háromszögben volt. Szélessége 30 méter, hosszúsága 52 méter, a város központjától 230 lépésre – e rövid sorok a helytörténeti adatokból ismerhetők, a kevés tartalom is utal arra, amit Szabó Péter felvet: tudjunk meg többet, folytassuk a megismerést.
Erre is felhívta a figyelmet Szabó Péter történész, polgármester a „Paksi zsidó temető története” címmel tartott előadásán a Paksi Városi Könyvtárban, hétfőn. A zárt világ jobb megismeréséhez még egy pár, de szintén csak tömör adataihoz tartozik, Paks, Tolna megyében a legnagyobb számú hitközséggel bírt, gazdag hitélet volt.
Paks kereskedői között már a török hódoltság idején is voltak zsidók. Nagyobb számban a németek betelepítésével egyidőben, 1720-ban érkeztek zsidó családok cseh, lengyel és német területekről, valamint 48 magyarországi helységből és az itt élő nemesek (Daróczy és Száraz család) birtokain telepedtek le.
1746-ban még mindig a paksi közösség a legnagyobb, 21 család, 103 fő, 1890-ben 1300-an lakták a települést, a lakosság 12 százaléka. Később a zsidó lakosság száma jelentősen csökkent. Érdekesség, hogy Pakson jesiva (hittudományi iskola) is működött 1956-ig, amikor a megye zsidóságának nagy része végképp elhagyta az országot.
A paksi Fő utcán még ma is állnak az egykori zsidó házak, de keveset tudunk róluk, jobbára pénz -és árukereskedelemmel foglalkoztak. Múltjukat egy rossz állapotban lévő temető őrzi, a felíratok természetesen héberül felvésettek.
- Érdemes volna folytatni a kutatást, hogy minél többet megtudjunk, amelynek része a szimbólum-rendszer megismerése is – fogalmazott a könyvtárban, az előadása előtt Szabó Péter. - Kutattuk a történetét, helytörténeti dolgozatok születtek, ezt érdemes lenne folytatni, feltárni, hogy kiket temettek el. Az előadásommal, ismét szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy rossz állapotban van temető, a helyi értékeinket pedig őrizni kell – mondta el.
Talán jelképes is lehet, hogy Szabó Péter előadását abban a városi könyvtárban tartotta, amely az egykori ortodox zsinagóga volt. Legújabb tatarozása előtt felmerült, hogy valamennyit visszaállítanak zsidó múltjából, de végül is ezt - némi jelzésszerű vakolatdíszítést nem számítva - elvetették. Ilan Mor, Izrael akkori budapesti nagykövete 2015-ös látogatása alkalmával úgy nyilatkozott, hogy Paks törődik a város zsidó örökségével.
Egy 2017-es felmérés szerint a paksi zsidó temető mérete 12.620 négyzetméter, a sírok száma félezer. Az Imre utcai zsidó temető tulajdonosa a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége.
Fotó: Ponyvahuszár Blog - A paksi izraelita temető. +++