(PAKS-PRESS) Szekszárd, 2015. március 10., kedd - Szél Bernadett az LMP társelnöke, frakcióvezető-helyettes március 3-án posztolta ki a közösségi oldalán a 444.hu portál cikkét, amely arról ír, hogy ő másfél éve hadakozik a kormánnyal a „paksi bővítés piszkos ügyével” kapcsolatban.

Mint írja, március 4-én, szerdán lett volna a másodfokú tárgyalás, ahol a bíróságnak ítéletet kellett volna hoznia. Azonban a tárgyalást még február 26-án március 18-ra halasztották.

Ehhez fűzik hozzá, hogy „…Addig minden bizonnyal Áder János (köztársasági elnök) aláírja a március 3-án a parlament által elfogadott titkosítást, és onnantól kezdve perrel sem lesz kikényszeríthető az adatok nyilvánosságra hozatala…. Micsoda különös összjátéka ez a körülményeknek.”

„Majdnem porszem került a titkosítás gépezetébe, de a magyar állam résen volt” – írták.

Szél Bernadett ezt is írta a közösségi oldalán: 

"Nem hiszek a szememnek. Ezt mégis hogy? Holnap lett volna egy paksi perem, ítéletre számítottak a jogászaink, erre kaptam egy levelet a bíróságtól, hogy két héttel elhalasztják. Indoklás nincs. Kénytelen vagyok találgatni, például így: felmerül a gyanú, hogy a bíróság azért döntött a halasztás mellett, mert addigra életbe léphet a titoktörvény, amit ma megszavaztak magukról és országuk jövőjéről megfeledkezett országgyűlési képviselők, és így a bíróságnak nem kell vállalni a döntés felelősségét."

Válaszul, a Szekszárdi Törvényszék Sajtóosztálya március 9-én közleményt tett közzé, amit nem tett közkinccsé a közösségi oldalán, Szél Bernadett.

A közleményben az áll, hogy a Szekszárdi Törvényszék, mint másodfokú bíróság MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. (Paks, Gagarin u. 1. szám alatti) alperes ellen közérdekű adat kiadása iránt folyamatban lévő, másodfokú eljárásban a halasztásra, a március 4-ei tárgyalásra szóló idézés szabályszerűtlensége miatt került sor.

Mint írják, az eljáró tanács elnöke ezen a napon észlelte, hogy a március 4-re szóló idézés – adminisztrációs hiba okán – nem tartalmazta a fellebbezés másolatának egy példányát, amelyből következően a Pp. 243. § (2) bekezdésében rögzített, le nem rövidíthető 15 napos tárgyalási időköz már nem volt betartható az eredeti tárgyalás határnapjának fenntartásával, figyelemmel arra, hogy a tárgyalási időköz a fellebbezésnek az ellenfél részére való kézbesítésétől számít. A halasztásra a feleknek az érdemben meg nem tartható tárgyaláson való megjelenéssel felmerülő költsége elkerülése végett került sor – szögezi le a közlemény.

Ezért a Szekszárdi Törvényszék Sajtóosztálya hangsúlyozza, hogy a tárgyalás elhalasztása az időközben zajló jogalkotási folyamattal nem hozható összefüggésbe.

Így volt résen a magyar állam.

A porszem tehát nem a „titkosítás gépezetében” volt.

Amúgy az meg már mindegy.

Képünkön: Szél Bernadett munkásságának része.

Fotó: LMP sajtóoszt.  +++