(PAKS-PRESS) 2015. október 6., kedd – PAKS – "Amúgy Paks nagyon aranyos hely, ennél már csak akkor lehetne jobb, ha az utcákat macskakő borítaná de hé, minden nem lehet tökéletes" - írja Troy Barnies jegyese, Abby.

Az Atomerőmű SE férfi kosárlabda csapat oldala egy igazán érdekes írást tett közzé. Mint írják: bizonyára sokaknak feltűnt, nyáron igazolt amerikai játékosunk, Troy Barnies nem egyedül érkezett hozzánk, vele tartott jegyese, Abby is. A hölgy "civilben" szabadúszó újságíró és blogger, kérésünkre pedig vállalta, hogy rendszeres időközönként jelentkezik egy-egy bejegyzéssel, a magyarországi élményeikkel kapcsolatban. Fogadjátok szeretettel első bejegyzését:

Távol a hazánktól, avagy amerikaiként boldogulni Magyarországon

Milyen furcsa, időnként hogy alakul az élet, nem?! Amerikában úgy tűnik, mintha minden arról szólna, hogy valami „minél nagyobb annál jobb”, és minél több mindened van, annál jobb az életed. Hát, meg kell, hogy valljam nektek, az európai élet kicsit megváltoztatta ezeket az elképzeléseket… itt minden kisebb, az autóktól, a raktárakon át a lakásokig minden, de még a hűtőszekrények is. Két éve élünk Európában és jobban mennek a dolgok, mint vártam. Persze, most még csak szezon eleje van, de akkor is. Egyszer sem volt még honvágyam, és esetemben ez igen nagy szónak számít.

Amerikában amúgy most van az év legjobb időszaka. Elkezdődött a FOOTBALL szezon (és nem a foci, amire ti gondoltok), itt az almaszedés ideje, tököt faragunk, pulóvert hordunk és a létező legjobb kajákat esszük. Hogy a mindent körülvevő gyönyörű lombkoronákról már ne is beszéljünk. Utálom, hogy el kell keserítselek titeket kedves magyarok, de Maine egyszerűen a világ legszebb helye. Guglizzatok rá, ha nem hiszitek! Egy egész novellát tudnék írni arról, hogy milyen gyönyörű is az én államom, de hogy valóban meg tudjátok tapasztalni, egyszer el kell látogatnotok oda.

De hagyjuk is ezt, és beszéljünk egy kicsit Magyarországról! Imádom, hogy ti mennyire szeretitek a fagyit, ettől csak még jobban csíplek benneteket. Fagyi = élet. Arról viszont fogalmam sincs, hol kaphatok egy igazán jó cappuccino-t. Troy és én szeretünk beülni egy kávéra, úgyhogy most találnom kell egy helyet, amely megfelel az ízlésünknek. Őszintén szólva, egyszerűen csak találni akarok egy olyan kávézót, mint legutóbb Lettországban.

Jegyezzétek meg amit mondok: találni fogunk egyet! Amúgy Paks nagyon aranyos hely, ennél már csak akkor lehetne jobb, ha az utcákat macskakő borítaná (mint Ventspilsben – a szerk.), de hé, minden nem lehet tökéletes. Amúgy az is hihetetlen, hogy mennyire meleg van itt nyáron, és hogy nektek nincsenek légkondijaitok?!?! Ittlétünk első hónapjában Troy-jal egyfolytában csak izzadtunk, nagyon nyomorultul éreztük magunkat emiatt, még a hajamat és a sminkemet se tudtam megcsinálni. Most, hogy az időjárás hűvösebbre fordult és végre a szezon is megkezdődött, jobb nem is lehetne az élet.

Ami a meccseket illeti, ahogy eddig láttam a paksi szurkolók igazán szeretnek kiabálni és együtt élni a mérkőzéssel, minden elismerésem ezért. Ha láttok majd engem a meccsen, fel fog tűnni, hogy intenzíven figyelek, majd sikítok/kiabálok, szóval úgy tűnik, könnyen beilleszkedem majd közétek. Ó, bárcsak érteném a nyelveteket, amelyet amúgy hihetetlen nehéz megtanulni. Annyira izgatott vagyok, hogy hogyan alakul majd a szezon, és alig várom, hogy lássam Troy hogyan fejlődik még tovább játékosként, valamint hogy még többet megtapasztaljak Magyarországból, a jelenlegi otthonomból.

Köszönöm, hogy elolvastátok, pár héten belül újabb bejegyzéssel jelentkezem majd! Van valakinek esetleg kérdése hozzám?

Abby Tardiff