(PAKS-PRESS) Szekszárd, 2015. július 8., szerda - A Tolna megyei fejlesztési biztos szerint az előző európai uniós ciklusban lehívott források többszörösét kell elérnie Tolna megyének 2015 és 2020 között.

Hirt Ferenc szerdán Szekszárdon, a Ferropatent Zrt. telephelyén tartott sajtótájékoztatón elmondta: Tolna megye 2007 és 2014 között minden tekintetben gyengén teljesített az európai uniós támogatások terén.

Ismertetése szerint a megyéből 3286 pályázatot adtak be, és mindössze 1851 kapott támogatást, ami fele a megyék átlagának. Az igényelt támogatás 212 milliárd forint volt szemben a 772 milliárd forintos átlaggal, az elnyert támogatás pedig 120 milliárd forint, ami mindössze 26 százaléka a 458 milliárd forintos megyei átlagnak.

A politikus a "kiábrándító" eredményeket annak tulajdonította, hogy Tolna megyében alacsony a fizetőképes kereslet, kevés tehetős vállalkozás van, "valószínűleg rossz a banki háttér, és nincsenek jó pályázatírók".

A cél az, hogy 2015 és 2020 között legalább 400 milliárd forint európai uniós forrás érkezzen Tolna megyébe - mondta a megyei fejlesztési biztos, egyben a Fidesz-KDNP paksi országgyűlési képviselője.

Utalt arra is, hogy a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) forrásaiból Tolna megye 27 milliárd, a megyeszékhely, Szekszárd pedig 7 milliárd forintot használhat fel 2015 és 2020 között. A Tolna Megyei Önkormányzat kiemelt projektjére, a Sió mente revitalizációjára a megyei TOP-keret kevés lenne; a projekt legalább 20 milliárd forintból valósítható meg, ehhez költségvetési forrásra lesz szükség - jegyezte meg.

A Tolna megyei fejlesztési biztos Magyarország és az Európai Unió közös kihívásának nevezte, hogy a második világháború utáni Marshall-terv összegét jóval meghaladó támogatást hatékonyan használják fel. A fő kérdésnek azt nevezte, mit sikerül elérni a támogatásokkal egy-egy projekten keresztül. 

– Fontos, hogy a fejlesztés fenntartható legyen, hosszú távon beilleszkedjen a gazdaságfejlesztésbe, hozzájáruljon a versenyképesség növeléséhez és a munkahelyteremtéshez – tette hozzá.

Beszélt arról, hogy a kormány a kis- és középvállalkozások (kkv-k) versenyképességének javítása érdekében csökkentette a forrásokhoz jutás adminisztrációját, bevezette az elektronikus ügyintézést és az e-információközlést.

A megyei jogú városok és a megyék a Területfejlesztési Operatív Programon (TOP) belül elkerített összegből maguk dönthetik el milyen helyi fejlesztéseket támogatnak.

Hirt Ferenc szavai szerint a vállalkozások közül ebben a ciklusban csak akkor juthatnak uniós támogatáshoz, ha két kritérium közül – munkahelyet teremtenek, illetve termékük megjelenik a világpiacon – az egyiket teljesítik.

Ismertetése szerint a Területfejlesztési Operatív Programban (TOP) 1231 milliárd, a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programban (VEKOP) további 285 milliárd forint pályázati forrás áll rendelkezésre.

- A mikro-, kis- és középvállalkozások a termelési kapacitásuk bővítésére 65 milliárd forint forrásra pályázhatnak az idén – közölte. Aláhúzta, hogy 650 ezer cég működik Magyarországon, és a vállalkozások 80 százaléka tervez valamilyen fejlesztést.

Hozzátette: a pályázatok előkészítésében nagy szerep hárulhat a Széchenyi programirodákra, amelyekből Tamásiban és Pakson is nyílik egy-egy, valamint azokra az innovációs központokra, amelyeket önkormányzatok, önkormányzati társulások működtetnének.

Hirt Ferenc továbbra is azt kéri a megye gazdaság szereplőitől, hogy pályázzanak. +++