(PAKS-PRESS) - Athén, 2014. május 16., péntek - Megfontolásra javasolt egy új, az uniós költségvetésből elkülönített Energiabiztonsági Sürgősségi Alap létrehozása, amely a jelenleg rendelkezésre álló Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) mellett célzott támogatást jelentene az energetikai infrastruktúra-projekteknek – mondta Kovács Pál energiaügyért felelős államtitkár a szakminiszterek informális találkozóján.

Az energiabiztonságra, az hatékonysági intézkedésekre, valamint a közös érdekű energia projektek finanszírozására tett javaslatokat tartalmazó tervezetek megvitatásán túl napirenden szerepelt az EU 2030-as klíma- és energiapolitikai keretének irányítási mechanizmusa is.

Kovács Pál szavai szerint Magyarország határozott érdeke az energetikai ellátási útvonalak és források diverzifikációja, amely kulcsfontosságú a közép-európai térség számára. Mint azt az államtitkár kiemelte, fontos feladat a továbbiakban is az egyes tagállamokon belüli infrastruktúra még hiányzó elemeinek kialakítása, a kétirányú kapacitások fejlesztésének véghezvitele.

Arra a felvetésére, hogy szükség van-e a CEF forrásain, a strukturális alapokon és az előcsatlakozási programokon felül az EU további pénzügyi támogatására, Kovács Pál elmondta: egy új, az uniós költségvetésből elkülönített Energiabiztonsági Sürgősségi Alap létrehozása célzott támogatást és új lendületet biztosítana az energetikai infrastruktúra-fejlesztéseknek. A 2030-as klíma- és energiapolitikai keret irányítási mechanizmusával kapcsolatos legfontosabb kérdés az, hogyan lehetne a jelenlegi tervezési és jelentéstételi követelményeken javítani, különös tekintettel az ellátásbiztonságra és versenyképességre, valamint a regionális érdekekre. 

Magyarország elfogadja az Európai Bizottság azon álláspontját, miszerint az elkövetkező uniós támogatási időszak sikeressége érdekében szükséges egyszerűsíteni a jelenlegi jelentéstételi folyamatokat. Azonban továbbra is biztosítani kell a tagállamok azon jogát, hogy önállóan határozzák meg és alakíthassák energiamixüket, ennél fogva a nemzeti tervezésnek tagállami hatáskörben kell maradnia – mondta az energiaügyért felelős államtitkár.

Az informális találkozót megelőzően megbeszélést tartottak a Visegrádi Országok energiaügyekért felelős miniszterei, amelynek során hangsúlyozták, fontos az eddigi együttműködést folytatni a szükséges összeköttetések kiépítésének sikere érdekében.

Brit kezdeményezésre külön találkozó keretében vitatták meg a tagállami képviselők az energiabiztonsággal kapcsolatos brit, illetve az energiaunióra vonatkozó lengyel kezdeményezéseket. A résztvevők egyhangú állásfoglalása szerint a leginkább érintett régiókban konkrét, közös cselekvéssel kell rövid távon megoldani az ellátásbiztonság érdekében szükséges infrastruktúra-fejlesztéseket és az energiaimport-függőség megszüntetését. +++