Gazdaságos és biztonságos blokkokat építünk Pakson
Legfrissebb

- Összefoglaló, 2021. december 2.

- A Paksi Deák Ferenc Egyesület is a városért kíván dolgozni

- Összefoglaló, 2021. december 1.

- Összefoglaló, 2021. november 30.

- Kétszáz csomagot küldenek a gyermekotthonokba

- Összefoglaló, 2021. november 29.

- Süli János: hamis állítás, hogy a lakosságot eladósítjuk

- Összefoglaló, 2021. november 26.

- A zöldebb Paksért

- Összefoglaló, 2021. november 25.

- Összefoglaló, 2021. november 24.

- Összefoglaló, 2021. november 23.

Atomenergia
Paks
Közélet
Kultúra
Sport

Gazdaságos és biztonságos blokkokat építünk Pakson

  nyomtatási kép

(PAKS-PRESS) Budapest, 2014. december 3., szerda – A Pakson építendő új blokkok VVER-1200/V491-es típusúak lesznek, melynek alapja a VVER-1000-es típus és 60 éves üzemidőre tervezik. Bruttó teljesítményük 1170 MW-lesz. A referencia erőmű a Leningrád II-es VVER-1200-as, melynek első blokkja 2016-ban, a második 2018-ban fog elindulni - mondta Aszódi Attila kormánybiztos, az IIR Magyarország EnKon EXTRA 2014. budapesti konferenciáján.


Mayer György írja:


Aszódi Attila bevezetőjében a hazai villamosenergia-piac helyzetét tekintette át, bemutatva először a nagyerőművek, majd a kiserőművek helyzetét a 2013-as adatok alapján. Mint mondta a paksi atomerőmű és a Mátrai erőmű adja a hazai termelés 71 százalékát, a gázbázisú erőművek pedig gazdasági okokból alig működnek, ezzel együtt a kiserőművek is visszafogottan termelnek. 

Tavaly a teljes hazai villamosenergia-felhasználás mintegy 42 TWh volt, ebből 33,3 TWh a hazai termelés és nagyjából 11 TWh volt az import.  Majd előre tekintve jelezte, hogy 2030-ig mintegy 7300 MW új erőművi kapacitást kell üzembe helyeznünk. Magyarország jelenleg az uniós országok közül a harmadik legnagyobb villamos energia importőr. Alapvetően cseh, lengyel és ukrán áramot importálunk, ezek nagy része pedig szénbázisú erőművekből származik, vagyis jelentős a CO2 hatása, ami hosszú távon számos kérdést felvet.  Tehát mindezek környezetében kell az új paksi beruházást megítélni – tette hozzá.

 

Mint azt Aszódi Attila jelezte, a megkötött megállapodás az 1966-os akkori államközi egyezményen alapul, a cél pedig két új 1000 MW-os blokk felépítése. Ezt követően a megállapodás és finanszírozás kérdéseit mutatta be, jelezve, hogy a 60 éves teljes üzemidőre vetítve 15-17 Ft/kWh termelési egységköltséggel számolhatunk, ez pedig lehetővé teszi a gazdaságos működést.

 

Jelenleg három szerződés megkötésén dolgoznak, ezek a tervezési, beszerzési és kivitelezési (EPC) szerződés, az üzemeltetési és karbantartási szerződés, valamint az üzemanyag ellátási szerződés. Ezt követően azt hangsúlyozta, hogy az unióval folyamatosan egyeztetnek a szerződésről, majd áttért a műszaki kérdésekre. Arra vonatkozóan, hogy milyen erőművet szeretnénk azt mondta, hogy már korábban meghatároztunk egy 11600 követelményből álló elvárást, amely a lehető legbiztonságosabb és legmodernebb erőműre vonatkozik.

 

A legjelentősebb eltérés a jelenleg is üzemelő paksi blokkok és az új között az egy duplafalú konténment épület, amely teljes biztonságot garantál akár földrengés, akár egy nagyméretű utasszállító repülő becsapódása esetén is. Alapvető a blokkok menetrend tartása 100 és 50 százalék közötti tartományban.

A telephely vizsgálati engedélyt a közelmúltban megkapta a Paks 2, de még rengeteg a tennivaló. A tervek szerint 2018-ban kezdődhet a tényleges építési munka. A hitel visszafizetése pedig az új blokkok üzembe helyezését követően, de legkésőbb 2026. március 15-én kezdődik. Aszódi Attila ezt követően röviden ismertette a hétfőn, a Parlamentnek benyújtott Paks 2 törvénytervezet főbb javaslatait. Majd azt is jelezte, hogy elkészült a környezeti hatástanulmány, ez is hamarosan nyilvánosságra kerül.


Aszódi Attila kérdésre válaszolva elmondta, hogy várhatóan 6-8 olyan év lesz, amikor együtt fognak termelni a régi és az paksi blokkok, de ez kezelhető lesz. Ebben az időszakban a számítások szerint évi 1-2 TWh villamos energiát kell majd „úgymond” kényszer-értékesíteni, ami egyáltalán nem okoz gondot a kb. évi 33 TWh nukleáris áramtermelésből.

A kedvezményes hitellel kapcsolatos uniós reagálásra vonatkozóan pedig azt mondta, hogy várjuk az Európai Bizottság véleményét, de a mi álláspontunk szerint nincs szó tiltott állami támogatásról.

- „A szerződést pedig úgy készítjük elő, ha az Európai Bizottság mégsem engedélyezné a projektet, ki tudjunk lépni belőle, de ezzel nem számolunk” – tette hozzá.


Azzal kapcsolatosan pedig, hogy határidő csúszás vagy egyéb probléma esetén mit tudunk tenni, azt mondta: „a határidő és a költségek vonatkozásában különféle garanciákat építettünk be a szerződésbe. Mi egy kulcsrakész erőművet szeretnénk venni, ezért a kockázatokat az építő viseli”.

A továbbiakban utalt arra is, hogy szükség lesz egy Paks –Albertirsa közötti nagyfeszültségű távvezetékre, ennek költsége 30 – 50 milliárd forint között lesz, de az a teljes beruházáshoz képest elenyésző. Végül jelezte, hogy a Paks 2 megépíti az erőművet, de majd az üzemeltetés a jelenlegi paksi atomerőmű, mondhatjuk, hogy a Paks 1 feladata lesz.


Képünkön: vezetői hármas egy konferencián, balról-jobbra, Hamvas István vezérigazgató MVM Paksi Atomerőmű Zrt., Aszódi Attila kapacitás-fenntartási kormánybiztos és Nagy Sándor a Paks 2 (korábban: MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt.) vezérigazgatója.

(PAKS-PRESS Fotó: Kiss G. Péter.). +++