Paks, 2016. december 13., kedd - (PAKS-PRESS) – Tovább bővül a Paksi Atomerőműben elhasznált fűtőelemek tárolására szolgáló Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója (KKÁT), és az erőmű kis és közepes aktivitású hulladékainak végleges elhelyezésére szolgáló, bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló felszín alatti létesítményének kapacitása – mondta el a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. (RHK Kft.) ügyvezető igazgatója, a társaság mai évértékelő sajtótájékoztatóján, Budapesten.

Mayer György a Paks-Press budapesti tudósítója jelenti:

Új modullal bővül a paksi atomerőműben elhasznált fűtőelemek tárolására szolgáló Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója, így a jelenleg 8707 kazettát őrző létesítményben hosszú távon is bőven lesz elegendő tárolókapacitás – közölte dr. Kereki Ferenc. Szavai szerint az erőmű kis és közepes aktivitású hulladékainak végleges elhelyezésére szolgáló, bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló felszín alatti létesítményébe pedig már 4383 hordó, Paksról származó hulladékot szállítottak le.

- A társaság egy jól átgondolt és a biztonságot elsődleges szempontként kezelő programterv szerint halad évről-évre annak érdekében, hogy a hazai radioaktívhulladék-kezelés biztos hátteret jelentsen a nukleáris ipar számára – fűzte hozzá a RHK Kft. ügyvezetője.

A paksi KKÁT kamráiba csak az idén 360 db elhasznált fűtőelemet helyeztek el, a jövő évben pedig átadják az újabb modult is (21-24 kamra), amelynek köszönhetően, több mint 2000 további kazetta tárolására nyílik lehetőség, így a folyamatosan bővíthető létesítményben elegendő kapacitás áll majd rendelkezésre a következő években is az atomerőmű számára.

Jelenleg a 19-es kamrában még 74 szabad hely van, a 20-as kamra pedig további 527 szabad tárólócsővel várja a kiégett fűtőelemeket. Mindezek mellett pedig jelentős fejlesztéseket hajtottak végre a tároló irányítástechnikai rendszerében is.

Kereki Ferenc elmondta azt is, hogy dolgoznak egy sűrűbb rácsosztás kialakításának tervén is, melynek segítségével a korábban tervezett 36 kamra helyett 32-33 kamra is elegendő lenne a kiégett fűtőelemek befogadására, ezzel pedig több milliárd forintot tudnak majd megspórolni.

A szintén Tolna megyében található Bátaapátiban, a Nemzeti Radioaktívhulladék-tárolóban (NRHT) pedig javában zajlanak a 2. kamra bányászati kialakítását követő betonozási munkák, így a 2012-ben átadott 1. kamra – amelyben 487 db konténerben 4383 hordó hulladék található – mellett, újabb felszín alatti kapacitások állnak majd rendelkezésre.

Jelenleg a felszíni technológiai épületben 2153 hordó hulladék vár a végleges elhelyezésre. A kis és közepes aktivitású hulladékok számára kiépített létesítményben már korábban gondoskodtak a 3-as és 4-es kamra bányászati kialakításáról, így kijelenthető, hogy hosszú távra biztosítva van a hazánkban keletkező sugárzó hulladékok tárolása.

A tároló bővítése azért is fontos, mert a társaság hosszú távú elképzelései szerint a nem atomerőművi, azaz intézményi hulladékokat befogadó püspökszilágyi Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tárolóban (RHFT) lévő hulladékokat is később átszállítanák ide, ezzel is sok milliárd forintot tudnának megtakarítani – hangsúlyozta Kereki Ferenc.

Tovább folytatódtak a létesítményben a fejlesztések. Többek között felújították a villamos-ellátórendszert és elkezdődött a légtechnikai rendszer modernizálása is. A létesítményben a biztonságnövelő program mellett, egy másik projekt célja, hogy jelentős tárolókapacitás álljon rendelkezésre a jövőben is.

Az RHK Kft. nagy aktivitású hulladékok végleges elhelyezését célzó nyugat-mecseki programjának újabb fontos részfeladata zajlott le idén. Nyáron befejeződött annak a kutatóároknak a kialakítása, majd a vizsgálatok és mintavételek után a visszatemetése, amelynek segítségével hasznos információkat kaptak a geológusok a térségben, az elmúlt évezredekben lezajlott felszín alatti mozgásokról.

Az ottani projekt célja, hogy a szakemberek felmérjék, mennyire alkalmas a terület arra, hogy a több évtizeden át tartó vizsgálatok segítségével és a kutatási terület folyamatos leszűkítésével megtalálják azt a helyet, amely minden kétséget kizáróan befogadhatna egy mélységi geológiai tárolót. Ez a létesítmény a Paksi Atomerőmű kiégett fűtőelemeinek, valamint az erőmű lebontása során keletkező nagy aktivitású hulladék számára jelentene végleges tároló helyet.

A költségekről szólva Kereki Ferenc jelezte, hogy a társaság idén 26,064 milliárd forint bevétellel számol, a legnagyobb befizető a paksi atomerőmű, 22,8 milliárd forinttal. A kiadásaiknál pedig 11, 46 milliárd forinttal számolnak.

A Központi Nukleáris Pénzügyi Alapban jelenleg 260 milliárd forint van.

Képünkön: az RHK Kft. nagy aktivitású hulladékok végleges elhelyezését célzó nyugat-mecseki programjában kialakított kutatóárok. +++