
- Összefoglaló, 2021. december 2.
- A Paksi Deák Ferenc Egyesület is a városért kíván dolgozni
- Összefoglaló, 2021. december 1.
- Összefoglaló, 2021. november 30.
- Kétszáz csomagot küldenek a gyermekotthonokba
- Összefoglaló, 2021. november 29.
- Süli János: hamis állítás, hogy a lakosságot eladósítjuk
- Összefoglaló, 2021. november 26.
- Összefoglaló, 2021. november 25.
- Összefoglaló, 2021. november 24.
- Összefoglaló, 2021. november 23.
- Kétszáz csomagot küldenek a gyermekotthonokba
- Süli János: hamis állítás, hogy a lakosságot eladósítjuk
- Parkolók a Szentháromság téren
- Szabó Péter: a több ezer éves helyszín Paks büszkesége
- Összefoglaló, 2021. december 2.
- A Paksi Deák Ferenc Egyesület is a városért kíván dolgozni
- Összefoglaló, 2021. december 1.
- Csengey hívja, várja a paksiakat
- Nemzetközi Fúvós Napok fesztivál
- A paksiak visszakapták a mozit
- Már csak a nyitásra várnak a Csengey Kulturális Központban
- Pupp Réka ötödik cselgáncsban
- Pupp Réka: ez életem egyik legjobb éve
Elfogadták a klíma-megállapodást
Le Bourget – Párizs, 2015. december 13., vasárnap - (PAKS-PRESS) - A párizsi klímacsúcson résztvevő 195 ország szombat este elfogadta a klímavédelmi megállapodást, amelyben kötelezik magukat a légkör felmelegedése elleni küzdelemre. A hírügynökségek történelmi jelentőségűnek nevezik a megállapodást.
- A párizsi klíma-megállapodást elfogadtuk" - jelentette be Laurent Fabius francia külügyminiszter, az ENSZ 21. klímakonferenciájának elnöke a jelenlévők viharos tapsa közepette.
- Történelmi jelentőségű éghajlatvédelmi eredményt értek el a világ országai szombaton – írja a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium is. A tárca úgy értékelte, hogy "az elfogadott megállapodás megfelelő keretet biztosít a klímapolitika 2020 utáni kezeléséhez és a magyarországi klímavédelmi intézkedések megvalósításához is".
Utaltak arra, hogy a dokumentum jogi kötelező erővel rendelkezik, és a Kiotói Jegyzőkönyv végrehajtásával ellentétben ezúttal minden ország részt vesz a klímaváltozás elleni küzdelemben.
A megállapodás vívmányai közül a minisztérium kiemelte, hogy "a fejlett és a fejlődő államok kérései között egyensúlyozva elismeri a közös, de eltérő felelősség és a méltányosság elvét, figyelembe veszi az egyes államok különböző kapacitásait és körülményeit", valamint "kapcsolatot teremt a fenntartható fejlődéssel és az emberi jogokkal is".
A fő cél elérése érdekében - hogy az átlaghőmérséklet emelkedését az iparosodottság előtti szinthez képest két Celsius-fok alatt tartsák - a felek kibocsátás-csökkentési erőfeszítéseket tesznek, nemzetközi, nemzeti és helyi szinten is. A megállapodás ösztönzi minden ország részvételét a nemzetközi finanszírozásban, az államiak mellett vállalati és civil forrásokból is - áll a közleményben.
A megállapodás értelmében a fejlődő országok támogatást kapnak kötelezettségeik végrehajtásához, az anyagi hozzájáruláson túl technológiatranszfer és kapacitásépítés formájában is. A megállapodás kialakította a vállalások ellenőrzésére és nyomon követésére szolgáló mechanizmusokat is.
A közlemény szerint a konferencia ideje alatt Magyarország kétmilliárd forint felajánlásával erősítette meg részvételét a nemzetközi klímafinanszírozásban. Az összeg fele a Zöld Klíma Alapba kerül, a másik egymilliárdot bilaterális, illetve egyéb multilaterális együttműködésekben használják fel.
A tárca felidézte azt is, hogy Magyarország a legmagasabb szinten képviseltette magát a konferencián, a találkozó nyitónapján Áder János köztársasági elnök szólalt fel a plenáris ülésen.
A delegáció szakmai vezetője, Aradszki András energiaügyért felelős államtitkár a közép-európai régióból elsőként írt alá kétoldalú megállapodást a dél-koreai székhelyű Globális Zöld Növekedési Intézettel, "megalapozva az új megállapodás végrehajtását célzó nemzetközi együttműködést".
Egyéves időtartamra szólóan magyar jelöltet választottak a Keretegyezmény Tudományos és Technikai állandó Segédtestületének (SBSTA) alelnöki posztjára.
Az atomerőművek életciklusra vetített üvegházgáz-kibocsátásáról Prof. Dr. Aszódi Attila a paksi atomerőmű kapacitás-fenntartásáért felelős kormánybiztos december 9-i bejegyzésében azt írta, az atomenergia és a megújulók együttes alkalmazása tudja visszaszorítani a légkört legjobban szennyező fosszilis energiaforrásokat. A Föld megmentéséhez minden erőfeszítésre és az összes jelenleg elérhető low-carbon-technológia alkalmazására szükség lesz.
1970 és 2012 között a fenti low-carbon technológiák 157 milliárd tonna CO2-kibocsátástól kímélték meg a világot (a teljes energiaszektor – villamosenergia-szektor, közlekedés, fűtés stb. – összes kibocsátása évi kb. 32 milliárd tonna). Ebből 84 milliárd tonna a vízerőműveknek, 64,5 milliárd tonna az atomerőműveknek volt köszönhető, s mindössze 8,6 milliárd tonna az egyéb megújuló források miatt nem került a légkörbe – hangsúlyozza Aszódi Attila.
Barack Obama amerikai elnök szerint a párizsi ENSZ-konferencián szombaton elfogadott, átfogó klímavédelmi a megállapodás jelenti "a legnagyobb esélyt arra, hogy megmentsék a Földet". A megállapodást szombat este számos más vezető politikus is méltatta. Angela Merkel német kancellár például azt emelte ki, hogy az emberek milliárdjainak segíthet megfelelő életfeltételeket biztosítani a távolabbi jövőben is
Az ENSZ 21. klímakonferenciájának szerződéshez csatlakozott országok következő találkozóját 2016-ban a marokkói Marrákesben rendezik meg, ahol a résztvevők további döntéseket hoznak a megállapodás megvalósításának még nyitott kérdéseiben. +++