Mayer György írja:

(PAKS-PRESS) - Az atomerőmű, egyszerre biztosítja, az energiastratégiában kitűzött mindhárom célt: ellátásbiztonságot, fenntarthatóságot és a versenyképességet, vagyis a paksi atomerőmű bővítése minden szempontból megkerülhetetlen - mondta Kovács Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára a "Villamosenergia-ellátás a 21. században" című konferencián ma, a Magyar Tudományos Akadémia székházában.

Minden előzetes várakozásnál nagyobb érdeklődés mellett rendezték meg a Villamosenergia-ellátás a 21. században című konferenciát ma, a Magyar Tudományos Akadémia székházában. A kiemelkedő érdeklődést indokolták a napirenden szereplő témák: a villamosenergia-ellátás műszaki, közgazdasági és nemzetközi vonatkozásai, alternatívák, energiaforrások és biztonsági kérdések a villamosenergia-ellátásban című témák, olyan aspektusban, ahol első ízben szembesült egymással nyilvánosan Paks 2 híveinek és ellenzőinek álláspontja. 

Kovács Pál, fejlesztési minisztérium államtitkára többek között azt hangsúlyozta, hogy a Mavir kapacitás-felmérése szerint a magyar villamosenergia-rendszernek 20 éven belül 6300 megawatt új kapacitás rendszerbe állítására lesz szükség, ezt pedig csak importtal, vagy saját kapacitás létesítésével tudjuk biztosítani.

Az importunk 1995-óta folyamatosan növekszik, jelenleg már az aránya 28,9 százalék, ám az import nem növelhető a végletekig. Ennek a magas aránynak pedig az, az oka, hogy a villamos energia ára 40 százalékkal esett, így a piacról a versenyképtelen hazai erőművek kiszorultak. Az atomenergia megfizethető, megfelel az ellátásbiztonság követelményeinek és alkalmas a CO2-kibocsátás csökkentésére is. Ennek része az is, hogy a fűtőanyag beszerzés lehetőségei is jók: a nukleáris fűtőelem biztonsággal tárolható, több évi készlet is felhalmozható az erőműben. Vagyis a paksi atomerőmű bővítése minden szempontból megkerülhetetlen, természetesen az energiastratégiában megfogalmazott megújuló és tiszta szén technológia mellett.

Ugyanezt hangsúlyozta Aszódi Attila, a Műegyetem Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója is. Szavai szerint a jelenlegi paksi blokkok jelenleg évi 15 TWh villamos energiát termelnek, ez egyszerűen nem váltható ki másmilyen áramtermeléssel. Azzal sem lehet számolni, hogy csökkenni fog a hazai igény, mert még most is jelentősen le vagyunk maradva az egy főre jutó villamosenergia-felhasználásban az uniós országokhoz, de a környező országokhoz képest is.

Aszódi ezt követően a számba vehető erőműfejlesztésekről beszélt, majd atomerőmű melletti indokként említette az ellátás biztonságát. Mint mondta, lehet további importban, gázbázisú, vagy nukleáris bázisú áramtermelésben gondolkozni, de alapvetően az atomenergia a megoldás. A jelenlegi ütemezés szerint 6-7 évig fognak párhuzamosan együtt termelni a régi és új blokkok, majd folyamatosan visszaáll a jelenlegi nukleáris részarány, olyan évi 18 TWh körüli mennyiségre. A költségekről szólva pedig kedvezőnek nevezte a beruházás finanszírozási konstrukcióját. 

A Paks2 teljes, vagyis 60 éves üzemidejével számolva Aszódi szerint (többféle változatot figyelembe véve) 11,93 – 16,84 Ft/kWh közötti árral számolhatunk. Az erőmű beruházásán kívüli egyéb, például hálózatfejlesztési költségeket néhány 10 milliárd forintra becsülte. Mint mondta: ugyanezt az energiamennyiséget figyelembe véve, ha mindezt megújuló, vagyis nap és szélenergiával akarnánk biztosítani két, háromszoros költséggel számolhatunk.

A továbbiakban Felsmann Balázs, a Stratégiai és Nemzetközi Menedzsment Kutatóközpont kutatóközpont-vezetője és Deák András, a Külügyi Intézet tudományos munkatársa a beruházás gazdasági és politikai vonatkozásairól beszéltek.

Sólyom László volt köztársasági elnök keményen bírálta az atomerőmű bővítését. Hozzászólásában a kormány politikai kommunikációjának "igénytelen és ellentmondó érveit" és a "hatalomgyakorlás hitelességi válságát" emelte ki. 

Budapest 2014. február 18., kedd 16.43. (PAKS-PRESS) +++