(PAKS-PRESS) Budapest, 2015. november 12., csütörtök - Magyarországon az atomenergia hozzájárul az ellátásbiztonsághoz, csökkenti az importfüggőséget, környezetkímélő termelésével pedig segíti a klímapolitikai vállalás teljesítését – mondta Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyért felelős államtitkára az Atomenergia = Ellátásbiztonság című konferencián, ahol az is elhangzott, hogy további teljesítménynövelési projekt indul a Paksi Atomerőműben.

Mayer György, a Paks-Press budapesti tudósítója írja:  

A Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége (GTTSZ) a Társadalmi Egyesülések Országos Szövetsége közreműködésével megtartott konferencián Aradszki András emlékeztetett arra, hogy a magyarországi villamosenergia-előállításában az atomenergia hosszú távú alkalmazásával, a szénalapú termelés szinten tartásával, a megújulók arányának növelésével számolnak, miután Magyarország energiastratégiájának az atom-szén-zöld stratégia felel meg legjobban.

Az energiaügyért felelős államtitkár kitért arra is, hogy a világban az atomenergia helyzete stabil, bár a fukushimai katasztrófát követően visszaesést tapasztaltunk, de ma világszerte mintegy 60 nukleáris reaktort építenek, elsősorban a fejlődő országokban, de Európában is, hiszen az így előállított villamos energia ára versenyképes.

Hangsúlyozta, hogy a Magyarországon termelt villamos energia több mint fele atomenergiából származik.

Az államtitkár a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap (KNPA) kérdésére utalva jelezte, hogy a politikának oda kell figyelnie a szakma véleményére. Hozzátette, a befizetéseket az üzemidő hosszabbítás kapcsán 2037-ig kell teljesíteni.

Hamvas István, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója bemutatta a paksi atomerőmű fejlődését az elmúlt évtizedekben bekövetkezett változásokat hangsúlyozva. Mint mondta, az első blokk üzembe helyezése óta az erőmű összességében 426 TWh villamos energiát termelt és rendkívül fontos, hogy mindig megteremtették azokat a pénzeszközöket, amelyekből a szükséges fejlesztéseket biztosították, mégpedig úgy, hogy mindeközben az országban a legolcsóbban termelték meg a villamos energiát.

Ezt követően ismertette az eddig elvégzett biztonságnövelő beruházásokat, fejlesztéseket, jelezve, hogy ha ezeket az intézkedések nem hozták volna meg, akkor akár az uniós csatlakozásunknál is problémás kérdésként merülhetett volna fel a paksi atomerőmű működése. Utalt arra, hogy az atomerőműben a lehető legbiztonságosabb, a lehető leghosszabb ideig tartó és a lehető leggazdaságosabb energiatermelés a cél. A kitűzött célok között fogalmazta meg, hogy legfontosabb a nukleáris biztonság kérdése, majd a termelés maximalizálása, a hosszú távú termelés biztosítása és a költségszínt optimalizálása. - Az erőmű feladatának tekintik az új blokkok létesítésének támogatását is – fűzte hozzá.

A termelés maximalizálását ismetetve jelezte azt is, hogy jövőre egy újabb teljesítménynövelési programba kezd az erőmű, így további 18 MW teljesítménynövelés érhető el. Ugyancsak beszélt arról is, hogy áttérnek a 15 hónapos üzemeltetési ciklusra, ezzel, 5 évente blokkonként átlagosan 25 nappal nő majd az üzemidő, és 2 százalékkal nő az erőmű rendelkezésre állása. Ez évi 3,5 milliárd forint bevétel növekedést eredményezhet.

A vezérigazgató végezetül az üzemidő hosszabbítás lépéseit ismertette, jelezve, hogy az első két blokk engedélyét már megkapták, a hármas blokk engedélykérelmét még az idén beadják, majd végül következhet a négyes blokk.

A konferencián Aszódi Attila kormánybiztos az új blokkok engedélyezési eljárásának folyamatát ismertette, jelezve, hogy jelenleg párhuzamosan zajlik a környezetvédelmi és a telephely engedélyezési folyamata. Az ütemezésről elmondta, hogy ezt követően 2017-ben jön el a létesítési engedély beadásának ideje, hogy 2018-ban elkezdődhessen az építkezés. A tervek szerint 2025-ben és 2026-ban léphetnek kereskedelmi üzembe az új blokkok. Ezt követően a környezeti hatástanulmányt ismertette, jelezve többek között azt is, hogy a tanulmány még a majdani leszerelés kérdésével is foglalkozik, amelyre nagyjából 100 év múlva kerülhet sor. 

Aszódi Attila a hazai és külföldi közmeghallgatások sorozatának ismertetése után az új blokkok, a VVER-1200-as típus paramétereit ismertette, jelezve azokat a változásokat, amelyek a Magyarországra kerülő blokkoknál módosítanak. Mint mondta, Fukushima-álló design – VVER-1200/491 – lesz Pakson.

Hullán Szabolcs, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgató-helyettese a 2009-es parlamenti döntéstől kezdődően mutatta be az OAH felkészülési folyamatát az új blokkok létesítésére, kitérve a szabályozási háttérre, a törvényi előírásokra, a nukleáris biztonsági szabályzatokra, majd áttért az engedélyezés rendkívül bonyolult folyamatára.

Kereki Ferenc, a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. (RHK) ügyvezető igazgatója a hulladéktárolás nemzeti programját ismertetve bemutatta a kis- és közepes aktivitású hulladékok Bátaapátiban lévő végleges tárolóját, a kiégett fűtőelemek átmeneti tárolóját (KKÁT), majd beszélt a nagy aktivitású hulladékok és kiégett fűtőelemek végleges mélygeológiai tárolójának építésére irányuló lépésekről.

Végezetül Járosi Márton, az Energiapolitika 2000 Társulat elnöke a társadalmi értelmiség felelősségéről beszélt, jelezve, hogy számos esetben hamis propaganda zajlik az atomenergia ellen, majd az atomerőmű építésének szükségességét hangoztatta.

Mint mondta, a fogyasztásnövekedés biztosításához pedig erőműveket kell építeni, majd bemutatta a szóba jöhető erőműtípusokat (lignit, atom, megújuló, gázbázisú), hangsúlyozva, hogy a Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása mellett a Paks 2 megépítése igen jó döntés. +++

Képünkön: a tanácskozás szünetében. Balról-jobbra: Hatvani György a GTTSZ energia tagozatának elnöke, Hózer Zoltán a Magyar Nukleáris Társaság (MNT) elnöke, Kereki Ferenc a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója, Hullán Szabolcs az Országos Atomenergia Hivatal főigazgató-helyettese és Lekey István, az Atomfórum Egyesület elnöke. 

(Paks-Press Fotó: Kiss G. Péter.)