(PAKS-PRESS/Mayer György) Budapest, 2014. szeptember 24., szerda - Az utóbbi időben egyre többször került szóba a hazai sajtóban a paksi bővítés kérdése. A különböző média megjelenések azonban sokszor egymásnak is ellentmondó módon mutatták be a kapacitás-fenntartás valós helyzetét, ezért egy mai, konzultációs háttérbeszélgetésen Aszódi Attila kapacitás-fenntartási kormánybiztos, Baji Csaba, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. elnök-vezérigazgatója és Nagy Sándor, az MVM Paks II. Zrt. vezérigazgatója igyekezett a valós helyzetet bemutatni a sajtó képviselőinek.

Mint a beszélgetésen elhangzott, azért esett a választás az orosz partner ajánlatára, mert a közel azonos műszaki megoldások mellett ennél kedvezőbb finanszírozási lehetőséget senki nem ajánlott. Az új blokkok teljes, 60 éves élettartamára vetített várható 15-17 forint/kWh egységköltség biztosítja a megtérülést, és a jelenlegi elképzelések mellett 2018-ban kezdődhet a tényleges építés.

Aszódi Attila kormánybiztos bevezetőjében azt jelezte, hogy a jelenlegi paksi blokkok a hazai termelés mintegy 36 százalékát biztosítják, a kapacitás fenntartással pedig az a kormányzat célja, hogy hosszú távon fennmaradjon a közel 40 százalékos arány.

A korábbi tendereztetési elképzelések azt mutatták, hogy közel azonos műszaki megoldások jöhettek szóba, ám a finanszírozásra adott orosz ajánlattal nem lehetett versenyezni. Ezért a korábbi 1966-os magyar – orosz államközi megállapodás bázisán született meg az új megállapodás. A jelenlegi ütemezés szerint 2025-ben elkészülhet az első új 1200 MW-os blokk.

Az orosz – ukrán konfliktusról szólva a kormánybiztos azt hangsúlyozta, hogy nincs olyan szankció, amely érintené a paksi blokkokat és nem is készül erre vonatkozó válságterv. A jelenlegi legfontosabb feladatok között három szerződésre hívta fel Aszódi Attila a figyelmet. Ezek a tervezési és üzembe helyezési, az üzemanyag szállítási, valamint az erőmű működtetésére és karbantartására vonatkozó szerződések. 

Mint mondta, Magyarországnak nagy tapasztalata van az atomerőmű működtetésében, ezért azt szeretnénk, ha teljes egészében magyar szakemberek működtetnék majd az erőművet, és hasonlóan kezeljük a karbantartási kérdéseket is.

Mi „kulcsrakész” erőművet szeretnénk, vagyis minden felelősséget a szállítónak, vagyis a Roszatomnak kell viselnie. Ezért ők fognak dönteni a beszállítókról is, de természetesen figyelembe kell venniük a szerződésben szereplő 40 százalékos hazai arányt. A szerződéseket még az idén szeretnénk aláírni, de nagyon fontos, hogy például az üzemanyag szállítási szerződést egyeztetnünk kell az unióval is, így az egy háromoldalú szerződés lesz, a másik két szerződésre ez nem vonatkozik – mondta Aszódi.

A beruházási és majdani termelési költségekről szólva a kormánybiztos azt hangsúlyozta, hogy a jelenlegi számítások szerint az új blokkok teljes, vagyis 60 éves élettartalomra vetítetve várhatóan 15-17 forint/kWh egységköltségen biztosítják majd a villamos energiát, ez pedig fedezi a megtérülést is.

306 forintos euró árfolyammal számolva így 49-56 euró/MWh termelési egységköltség adódik, ehhez képest a különböző prognózisok (bár sok a bizonytalan tényező) szerint az alaperőművi árak 2025-2030 körül 55-60 euró/MWh között várhatóak. 

Baji Csaba az MVM meghatározó szerepéről beszélt, többek között megemlítve, hogy egy sikeres, regionálisan is meghatározó, integrált nemzeti energetikai társaság-csoportként az MVM aktívan hozzájárul a nemzetgazdaság növekedéséhez. A fenntarthatósághoz, a gazdaság fejlődéséhez szükség van a biztonságos energiaellátásra, oly módon, hogy a környezet védelmére is komoly súlyt kell fektetni.

Az atomerőmű pedig hosszú távon nyújt biztonságos energiaellátást, mégpedig úgy, hogy közben a klímavédelmi kitűzéseket is elősegíti. Valamint azt is látni kell, hogy az atomenergia nem váltható ki másmilyen bázisú energiaforrással, de ugyan akkor az energiamixben támaszkodni kell a szén, a gáz és a megújuló energiaforrásokra is.

Nagy Sándor az új paksi blokkok előkészítésének ütemezését említette, jelezve, hogy jelenleg a telephely engedélyére várnak, erre 1-2 hónapon belül kerül sor, majd egy másfél éves eljárásban azt kell bizonyítaniuk, hogy a telephely alkalmas az erőmű építésére, működtetésére.

Ezzel párhuzamosan dolgoznak a környezeti hatásvizsgálaton is, amelyet szintén az ősszel terveznek benyújtani az Országos Atomenergia Hivatalnak. Ugyancsak folyamatosan dolgoznak azon, hogy felmérjék azokat a hazai vállalkozásokat, amelyek képesek lesznek majd bedolgozóként részt venni az építésben, ugyanis a szerződés szerinti 40 százalékos hazai részaránnyal számolnak.

Nagy Sándor azt is jelezte, hogy terveik szerint 2017 végére várható a létesítési engedély megszületése, majd ezt követően 2018-ban kezdődhet az építkezés. A csúcsidőben 5-7 ezer munkavállalóra lesz majd szükség a beruházás során, valamint további 10-15 ezer főre lesz az egyéb munkáknál.

Az energiapiaci prognózisokról szólva pedig Nagy Sándor azt is megemlítette, hogy 2030-ig a Mavir előrejelzése szerint 6300 MW hazai áramtermelő kapacitás fog kiesni, ezt valamiképpen pótolni kell. Az új paksi blokkok pedig alaperőműként és szabályozó erőműként, 50-100 százalék közötti tartományban működve is tudnak energiát termelni. Éppen ezért az új blokkok további 700 MW időjárásfüggő megújuló energiaforrás belépését teszik lehetővé a hazai rendszerbe. De ugyan úgy számolni kell a tisztaszén technológiára épülő áramtermeléssel és a gázbázisú erőművekkel is.

A vezetők beszámolói után az újságírók elsősorban a beruházás finanszírozással kapcsolatos további kérdéseiket tették fel, több esetben visszatérve a már korábban elhangzottakra.

Képünkön: a sajtókonzultáción. Balról-jobbra: Hajdú Petra a kormánybiztos sajtófőnöke, a konzultáció moderátora, Aszódi Attila kapacitás-fenntartási kormánybiztos, Baji Csaba az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója, és Nagy Sándor az MVM Paks II. Zrt. vezérigazgatója.

Paks-Press Fotó: Kiss G. Péter +++