Aszódi Atilla kapacitás-fenntartartásért felelős kormánybiztos a "Láncreakció" című blogjában egy régebb óta a térben lebegő zöldkamuról rántja le a leplet. Mint írja, azt sugallni, hogy az épületek szigetelése kiváltja a Paks II beruházást, súlyos megtévesztés és/vagy megbocsáthatatlan szakmai tévedés.

Újságírók, zöld aktivisták és politikusok rendszeresen elkövetik azt a bakit, hogy összekeverik az energia és a villamos energia fogalmát. Pedig az energetika nem játék: a szakszerűtlen hozzáállás működésképtelen energiarendszerhez vezet – szögezi le Aszódi Attila. Mint írja, a hazai lakóegységek 58%-ában földgázzal, 22,7%-ában szilárd tüzelőanyaggal (fával, szénnel), 16,6%-ában távhővel, 2,6%-ában egyéb energiahordozóval fűtünk.

Mindezekből nyilvánvaló, hogy ha épületeinket leszigeteljük, korszerűsítjük, akkor földgázt, (legnagyobb részben földgázra épülő) távhőt, fát és szenet takarítunk meg, villamos energiát nemigen.

A nagy lakótömbök hőszigetelési projektjei (a falszerkezet külső szigetelése és a nyílászárók cseréje) tapasztalata szerint a lakások lecsökkent szellőzését mesterséges szellőzéssel, ventilátorok beszerelésével kell orvosolni, ami önmagában kis mértékű villamosenergia-igénynövekedést eredményez. Ha a hőszigeteléssel párhuzamosan a világítást is korszerűre cserélik, az abból származó kismértékű villamosenergia-megtakarítás körülbelül akkora, mint a szellőzőventilátorok többlet áramigénye. Tehát a villamosenergia-felhasználás érdemben nem változik.

Továbbá az alacsony energiaigényű épületek – mind családi házak, mind társasházak – esetében az építtetők egyre gyakrabban döntenek hőszivattyús fűtés mellett. Ez azt jelenti, hogy ilyen esetben az épület fűtését is villamos energia felhasználásával oldjuk meg, azaz az alacsony energiaigényű épületben a mai átlaghoz képest valóban alacsony a fűtési energiaigény, de ezt sokszor épphogy villamos energia felhasználásával elégítik ki.

Ezáltal a zöldek megtévesztő, az energiahatékonyság hívószót tartalmazó kommunikációjával ellentétben az alacsony energiafogyasztású épületek terjedésével nemhogy nem csökken, hanem inkább nő az épületállomány villamosenergia-fogyasztása. Azt sugallni tehát, hogy az épületek szigetelése kiváltja a Paks II beruházást, súlyos megtévesztés és/vagy megbocsáthatatlan szakmai tévedés.

Az épületek hőszigetelése Magyarországon nem tudja csökkenteni a villamosenergia-felhasználást, mert főként földgáz elégetését takarítja meg, illetve az új, alacsony energiafogyasztású és hőszivattyúval fűtött épületek építése akár a villamosenergia-fogyasztás növekedését is eredményezheti, ráadásul – optimális esetben, vezérelt fogyasztást biztosító GEO tarifa használatával – a rendszerszabályozást is könnyebbé teheti.

Vagyis a zöldek érvelésével ellentétben az energiahatékonyság nem oldja meg a 2020-2030-as évek erőműhiányos gondjait.

Az új paksi blokkok, és egyéb erőműépítések segítenek majd ezen igazán. +++