Bővíti létesítményeit a radioaktív hulladékokat kezelő társaság

2015-12-08 15:54:13


(PAKS-PRESS) Budapest, 2015. december 8., kedd - A hazánkban keletkező nagy aktivitású hulladékok végleges elhelyezését célzó nyugat-mecseki kutatási program újabb fontos állomásához érkezett – közölte mai évértékelő sajtótájékoztatóján Kereki Ferenc, az RHK Kft. ügyvezető igazgatója keddi budapesti évértékelő sajtótájékoztatóján.

 

Mayer György, a Paks-Press budapesti tudósítója jelenti:

 

Az egyre bővülő NRHT-ba a 2008-as átadása óta, közel nyolcvanötezer szakmai és laikus vendég érkezett a világ szinte minden tájáról, de az új látogatóközpont is már közel ezer érdeklődőt fogadott – jelezte a részletekre térve Kereki Ferenc.

Ezzel párhuzamosan idén elkészült a harmadik és a negyedik kamra bányászati kialakítása is, valamint látványos fejlesztés történt a felszínen is, hiszen július elején megnyílt a modern, interaktív látogatóközpont, de november elejétől már a felszín alatti bemutatótér is fogad érdeklődőket.

Mint mondta, az ütemezés szerint a kettes kamra 2017-re, a hármas 2020-ra és a négyes pedig 2026-ra fog elkészülni. Emellett már készülnek azoknak a kamráknak is a kialakítására, amelyek majd a jelenlegi paksi blokkok leszerelésekor keletkező hulladékok befogadására lesznek alkalmasak. Az elképzelések szerint jövőre további 774 hordó végleges elhelyezése történik meg, ezzel be is telik majd az egyes kamra.

 

A paksi Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójába (KKÁT) idén 270 darab kiégett fűtőelemet helyeztek el, így jelenleg összesen 8347 darab elhasznált fűtőelem található a meglévő 20 kamrában. Az atomerőmű igényei szerint modulszerűen bővíthető létesítményben jelenleg 4 újabb kamra kialakítása zajlik, átadásuk 2017-ben várható.

A tárolóban jövőre további 360 kiégett fűtőelemet helyeznek el. Az erőmű jelenlegi blokkjait figyelembe véve a KKÁT-ban összesen 18000 kazetta átmeneti tárolására lesz majd lehetőség.

 

Kereki Ferenc beszélt arról is, hogy Boda térségében, a Nyugat-Mecsekben novemberben megkezdték annak a kutató-ároknak a kialakítását, amely a nagy aktivitású hulladékok végleges elhelyezését célzó, több évtizedes program egyik fontos, földtani vizsgálatához szükséges.

Ennek célja, hogy a geológusok felmérjék, milyen felszín alatti mozgások zajlottak le a területen az elmúlt évezredekben. Kereki Ferenc a kutatási munkákkal kapcsolatos kérdésre válaszolva hozzátette, hogy nagy aktivitású tároló még sehol nem üzemel a világon, de Finnországban már megkapták az engedélyt az első ilyen tárolóra.

 

A társaság feladatai közé tartozik a nem atomerőművi hulladékokat fogadó, püspökszilágyi Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló működtetése is, ott idén elindult a biztonságnövelő program második szakasza - ismertette Kereki Ferenc.

 

Elsőként egy könnyűszerkezetes csarnok épül az úgynevezett történelmi hulladékot tartalmazó tárolómedencék fölé, valamint egy, a hulladékok biztonságos kiemelését segítő technológiát is kiépítenek a szakemberek.

Szintén az RHK felügyelete alá tartozik még a Baranya megyei Kővágószőlős közelében található Mecseki Környezetvédelmi és Kutató Bázis (MKKB), ahol szintén számos fejlesztés történt.

Az uránipar és bányászat okozta környezeti hatások felszámolását végző szakemberek elsődleges feladata a helyi vízbázis védelme, az ehhez szükséges technológiai rendszerek modernizálása folyamatosan zajlik.

Számítások szerint még mintegy 30 évig fog tartani a víztisztítási eljárás. Kereki Ferenc azonban hozzátette, hogy ez utóbbi munkákra külön keretet kap az RHK, így nem a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból (KNPA) finanszírozzák a víztisztítási munkákat.

 

A társaság idei fejlesztési és kutatási feladataira 8,1 milliárd forintot fordítottak, valamint még közel 5 milliárd forint volt a tárolók és a társaság működtetése, és jövőre is hasonló nagyságrenddel számolnak.

Az alap legnagyobb befizetője a paksi atomerőmű, a jövőre várható mintegy 26 milliárd forint befizetésből 21 milliárdot teljesít az atomerőmű. A KNPA-ban jelenleg 254 milliárd forint van – tette hozzá Kereki Ferenc.

 

Képünkön: Kutatóárkot alakítanak ki Cserdi közelében; a 700 méter hosszú, 2-6 méter mély kutatóárok feladata, hogy a geológusok információkat gyűjtsenek a paksi kiégett fűtőelemek tervezett tárolójával kapcsolatos vizsgálatokhoz.  

(MTI Fotó: Sóki Tamás.) +++